Kína bruttó hazai terméke (GDP) idén elérheti a 13 200 milliárd dollárt, amivel a várakozások szerint le fogja nyomni az eurózóna 19 tagállamának összesített, 12 800 milliárdos nominális GDP-jét – derül ki a Bloomberg adataiból.
Kína hatása a világ pénzügyi- és nyersanyagpiacaira immáron igen jelentősnek számít, ráadásul az ország gazdaságának mérete már feszültségeket is szülhet olyan területeken, mint a kereskedelem vagy a beruházások, melyek külpolitikai vitákkal is kiegészülhetnek – mondta Rob Subbaraman, a Nomura Holdings vezető feltörekvő piaci közgazdásza.
Mindeközben a kínai pénzügyminiszter szerdán kijelentette,
országa teljes magabiztossággal fordul a rendszerszintű adósságkockázatok felé, és képesek lesznek kivédeni az esetleges nehézségeket.
Ennek részeként a kormány tovább kívánja erősíteni a kontrollt az önkormányzatok helyi adósságai fölött – idézi a Reuters Xiao Jie szavait.
Kína ésszerű kvótákat fog meghatározni az önkormányzatok hitelfelvételeire vonatkozóan, és igyekszik leépíteni a „kaotikus" adósságfinanszírozást – mondta a pénzügyminiszter. A magabiztos kijelentés azért lényeges, mert a nemzetközi elemzők már jó ideje aggódnak amiatt, hogy a kínai nyomasztó adósságállomány fenntarthatatlan, és
súlyos kockázatokat jelent a világ második legnagyobb gazdaságának egészére nézve.
A kínai állami szervek arra számítanak, hogy nem lesz érdemi változás a kormányzati adósságrátában a következő években a tavaly mért szintekhez képest – tette hozzá a pénzügyminiszter.
A kínai kormány teljes adóssága a tavalyi év végén 29 950 milliárd jüan (4730 milliárd dollár) volt. A GDP arányos adósságráta ezzel együtt 36,2 százalékra zsugorodott a 2016-ban mért 36,7 százalékról.