Bemutatták a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) MNB Tanszékén a Modern Jegybanki Gyakorlat című tankönyvet, amely a Magyar Nemzeti Bank támogatásával készült el. A kötetet Lehmann Kristóf, a tanszék megbízott vezetője méltatta, aki ismertetőjében többek között arról szólt, hogy nem csupán egy száraz klasszikus tankönyvet szerettek volna megírni, hanem
egy olyan hiánypótló alkotást, amely a mai kor jegybankjairól és működéseiről szól, közérthetően, gyakorlatiasan.
Kiemelte, hogy a közel 500 oldalas kötetnek az a különlegessége, hogy a szerkesztők és a hazai jegybankár szerzők mellett a téma nemzetközileg is elismert szakértői is közreműködtek a létrehozásban.
Így kaptak teret az eltérő gondolati elemek egy folyamatosan alakuló és változó tudományban. Mint mondta, a könyvnek nem csak az egyetemi oktatásban lehet helye, hanem a pénzpiac iránt érdeklődők polcain is, hiszen
tanulmányozóját végigvezetik például a válság előtti és utáni monetáris politika működésén át a jegybank végső hitelezői szerepköréig.
Mindeközben megismertetik például a jegybanki függetlenség szerepét, a monetáris politikai eszköztár kialakításának szempontjait, illetve ismertetik a jegybank szerepét a pénzügyi rendszerben, de elsajátítható például a makrogazdaságtanban használható politikai eszköztár lényege is.
Kiemelte, hogy a készítés során arra is figyeltek, hogy szemben a többi hasonló témájú tankönyvvel, ez a kötet
ne csak elméleti síkon mutassa be a nagy jegybankokat és gazdaságokat, hanem gyakorlati példákkal, pontosan a kisebb országok gazdaságpolitikáján keresztül közvetítsen információkat.
A szakértő arról is szólt, hogy a tíz évvel ezelőtti globális pénzügyi válság új megvilágításba helyezte a jegybankok szerepét. Egyrészt korábban a „Great Moderation"-ként elhíresült sikertörténet, vagyis a stabil gazdasági növekedéssel és alacsony inflációval jellemezhető,
majd két évtizedes aranykor visszatekintve egyre inkább egy színes, túlfújt léggömbre kezdett hasonlítani és a jegybankok felelőssége a lufi felfúvódásában központi témává vált.
Így paradigmaváltásra volt szükség. Ami biztos: „jegybankolni" már soha nem lesz olyan, mint a 2008-as válság előtti korszakban volt, hiszen a jegybankok aktív, unortodox szerepvállalása számtalan dogmát kezdett ki.
Azóta pedig a tőzsdei és feltörekvő piacok kockázatai növekednek, hiszen több piaci mutató történelmi csúcs közelébe ért.
Ezen felül pedig a nagy jegybankok monetáris politikája egyre jobban határokon átnyúló hatásokkal jár.
A kötet ismertetése utáni vitában Vonnák Balázs, a könyv szerkesztője többek között azt mondta, hogy a könyv két jelentősebb űrt szeretne betölteni a hazai közgazdasági felsőoktatásban.
Egyfelől szükség van arra, hogy a jövő jegybankárai és gazdaságpolitikusai, közgazdászai birtokában legyenek a gazdaságpolitika egyik legfontosabb centrumára vonatkozó tudásnak. Másfelől rendkívül időszerű, hogy ezt a tudást a legfrissebb elméleti és gyakorlati fejleményeknek megfelelően átértékeljük. Újból meg kell ugyanis értenünk, mi a monetáris politika, sőt azt is, hogy mi a pénz.
Hogy foglalkozzon-e a jegybank a monetáris politikán kívül mással is, például kapjon-e makrogazdasági kockázatokat kezelő eszközöket és feladatokat. De legalább ilyen fontos, hogy miként tudja összehangolni ezeket az eszközeit a feladataival. Mint fogalmazott, a kötetben például ezekre a kérdésekre is keresik a választ, így az alapjába véve akár egy esszégyűjteménynek is felfogható.
A szerkesztő szerint ez a könyv háttéranyag is lehet minden olyan tantárgyhoz, amely monetáris makro ökonómiával, pénzügyi stabilitással és gazdaságpolitikával foglalkozik. De akiket érdekel, megtudhatják, hogy mit tettek a jegybankok a válság előtt és mi a szerepük egy új pénzügyi korszakban.
Bod Péter Ákos a BCE Gazdaságpolitikai Tanszékének professzora többek között arról szólt, hogy
a válságkezelés időszaka alatt az államadósság és a pénzügyi szektor helyzete egymást rontotta, ám mára több-kevesebb sikerrel sikerült talpra állni.
Viszont megkérdőjeleződtek a jegybanki alapelvek: a 2008-as válság fontos következménye a makroprudenciális politika erősödése volt – fejtette ki a szakértő, hozzátéve: a monetáris politika tudománnyá vált,
a válság hatására a jegybanki politika átalakult.
Major Klára, a BCE Makroökonómia Tanszékének egyetemi docense a pénzügyi oktatás jelentőségéről, és ennek átalakulásáról beszélt. Mint mondta, a mesterképzés rosszul definiált, a hallgatók összetétele heterogén, nem egyforma a tudásuk. Éppen ezért fontos, hogy megjelent ez a könyv, remélve, hogy segít a felzárkózásban. Mint hangsúlyozta, a gyakorlat teljesen más, mint a száraz pénzügyelméleti tudás, a cél az, hogy a kettő egyensúlyba kerüljön, hiszen az egyik a másik nélkül nem létezik.