Óvatosan vásároljon ezekben a webáruházakban

Illusztráció

Kétszáz fölött jár azoknak a webáruházaknak a száma, melyek a fogyasztóvédelmi hatóság feketelistájára súlyosan jogsértő magatartás miatt kerültek fel.

A fogyasztóvédelem honlapján kétszáz fölé ugrott a súlyos hibát vétő webáruházak száma – jelenti a Blokkk.com. Egy év telt el azóta, hogy a valamilyen kapcsolódó jogot sértő webáruházak adatbázisa elérhetővé vált a fogyasztóvédelmi hatóság honlapján.

Kötelező a nyilvánosság

A fogyasztóvédelmi törvény alapján, 2017-től kötelező nyilvánosan megnevezni a súlyosan vétő webáruházakat a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján – hívja fel a figyelmet a portál. Ennek nyomán a jogerős elmarasztalásokról első alkalommal az előző év márciusában lehetett hírt szerezni. A súlyos hibákat egy kormányrendelet sorolja fel (453/2016. számon).

Ez azt jelenti, hogy egy év alatt kétszáz webáruház akadt fenn a fogyasztóvédelmi ellenőrök rostáján.

Egy éve nyilvános a fogyasztóvédelmi hatóság adatbázisa a súlyosan jogsértő webáruházakról (illusztráció) Fotó: Symantec

A fogyasztóvédelmi hatóság beszámolójában szerepel, hogy az első körben végzett ellenőrzések kifogásolási aránya (amikor a fogyasztóvédelmi ellenőr olyan webáruház honlapjára toppan be, ahol korábban még nem járt) gyakorlatilag semmit nem változott a korábbi évekhez viszonyítva.

Ellenőrzéseik során 2015-ben 88 százalék, 2017-ben pedig 86 százalék volt a kifogásolási arány, amikor bármilyen apró, vagy éppen súlyos hibát találtak.

A vásárló számára ez első pillantásra azt jelenti, hogy ugyanolyan esélyekkel is találkozhatott az elmúlt időszakban hibás webáruházzal, mint korábban, így ebben a viszonylatban javulásról nem lehet beszélni.

Ugyanakkor az arányszám értékeléséhez hozzátartozik, hogy

nem arról van szó, az összes webáruház több mint négyötöde hibázik.

Hanem arról, miszerint egy jelentős, de pontosan nem számszerűsíthető arányú részük vét a szabályok ellen, és ezek súlya lényegében nem változott eddig.

Az ismételt ellenőrzéseknél a korábbi, 50 százalék feletti hibaarány kedvező módon a felére esett vissza, amiben feltehetően volt hatása annak, hogy az ismételt ellenőrzéseknél a fogyasztóvédelmi bírság alsó határát 2017-től 15 ezer forintról 200 ezer forintra emelték, és erre az ellenőrök nyilván felhívták a vétkezők figyelmét.

Többszörösére emelkedett az online áruházakra minimálisan kiszabható bírság mértéke (illusztráció) Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Klaus Ohlenschläger

Elmaradnak a kötelező javítások

A fogyasztóvédelem a honlapján sok webáruháznál feltünteti, ha az adott online bolt, a vállalkozás, utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatban foglaltakat teljesítette.

Ugyanakkor jelenleg a listában szereplő webáruházak harmadánál nincs ilyen jelzés.

Ez két dolgot jelenthet. Jelentheti azt, hogy a súlyosan vétkező webáruház a hibáját nem javította ki. Ez azért lenne súlyos ügy, mivel még az elsők között, tehát az egy évvel a listára tolt webáruházak között is akad olyan, aki a hivatalos tájékoztatás alapján a hibáját a hatóság felszólítása ellenére nem korrigálta.
A másik lehetőség, hogy a hibát időközben kijavította a vállalkozás, de a fogyasztóvédelem ezt még nem követte le a feketelistáján.

Átgondolandó a bírság mértéke

Egyes szakértői állásfoglalások szerint ugyanakkor átgondolást érdemelne a 200 ezer forintos alsó bírsághatár. Az elmarasztalt webáruházak csaknem egész köre kis- és középvállalkozás.

Ám bármilyen csekély súlyú hiba véletlen ismétlése esetén is meg kell fizetni legalább ezt az összeget.

Például ha egy webáruház nem tünteti fel a tárhely szolgáltatóját, vagy éppen a faxszámát, arról nem lehet azt állítani, hogy igazából sérti a vásárlók valós érdekeit, noha a jelenlegi szabályozás alapján – jár érte a bírság.

Kormányrendelet szabályozza, mi számít súlyos jogsértésnek egy webáruház működésében (illusztráció) Forrás: Thinkstock

A kormányrendelet szerint, súlyos hiba az, amikor például a webáruház a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról,

vagy felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni.

De ide tartozik az is, ha tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amit bíróság is megállapított.

A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.