Tartós és folyamatos energiaellátási problémákkal küzd Észak-Korea, az ország vezetése mégis inkább Kínában értékesíti a megtermelt villamos energia egy részét – írja a Business Insider. Kínában egy közeli gyárban hasznosítják az átadott mennyiséget.
A szöuli székhelyű Daily NK-nak egy észak-koreai forrás elmondta, a két ország között létrejött paktumra csak úgy hivatkoznak felsőbb körökben, mint a „Január 8-i megállapodás", Kim Dzsongun születésnapjának dátuma után. A Sakju megyében lévő Supong hidroelektromos generátor megtermelte villamos energiát így egy közeli kínai gyárnak adják át, ahol tüzelőanyagokat állítanak elő.
A megállapodás keretében Kína havonta 60 és 100 ezer dollár közötti összeget fizet Észak-Koreának, mégpedig készpénzben.
Az alku – a források szerint – február 9-től hatályos.
A fizetési mód szokatlan ilyen értékű tranzakciónál, ám a készpénzes teljesítéssel a felek nagymértékben tudják annak esélyét csökkenteni, hogy a nemzetközi szervezetek, illetve az USA pénzügyminisztériuma, bizonyítékot szerezhessen az üzletre. Az elektronikus pénzügyi tranzakciók ugyanis visszakövethetők, és tagadhatatlanná válna a lator állam részéről az, hogy keményvalutát fogadott el az áramért cserében.
A diktatúra e lépése nem szokatlan, a mostani vezető apja, Kim Dzsongil korábban szintén kötött hasonló megállapodást akkor, amikor országának valutára volt szüksége.
Az észak-koreai ideológia szerint a szűkős energiából először a kormányzati szerveket és a hadianyaggyárakat kell ellátni,
a civil épületek és az otthonok csak ez után jönnek.
Eszerint az elv szerint alakította az ország energetikai prioritásait a két korábbi vezető is.
A háztartások pedig valóban szűkösen jutnak energiához a központi ellátórendszerből. A Világbank jelentése szerint csatlakozással csak a háztartások harmada rendelkezik, ám az ellátásban gyakran kimaradások vannak. A területről készített éjszakai műholdfelvételek látványosan megmutatják a különbséget más országok helyzetéhez képest.
A Sakjuban működő termelő korábban sem a háztartások, hanem egy lőszergyár számára termelt. A mostani alku Kínával arra utalhat, hogy Phenjan helyzete egyre szorultabb az érvényben lévő nemzetközi szankciók miatt. Az észak-koreai szén, acél, ásványi anyagok, fa, textil és élelmiszer exporttilalmának a célja az, hogy elvágja a rezsimet a keményvalutáktól. Ugyanezen okból próbálnak véget vetni észak-koreai munkavállalók külföldi munkavégzésének, akik a hazaküldött pénzekkel, lényegében országukat és nem feltétlenül a családjukat támogatják.
A dél-koreai kormány úgy becsüli, Északnak jelenleg mintegy 3 milliárd dollárnyi, fogyóban lévő tartaléka van keményvalutából.
Számításaik szerint a jelenlegi körülmények alapján ez a pénz legkésőbb októberre elfogy.
A Supong generátor még a japán megszállás alatt, 1940-ben épült. Kína 1995-ben jelezte, hogy a korábbi 50 százalék helyett, a termelés 100 százalékára igényt tartana, majd 2010-ben Kim Dzsongil kínai látogatásán arról állapodott meg a két ország, hogy a termelés mindenképpen Észak-Koreában marad.