A Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelemfelhívást jelentetett meg honlapján a bécsi székhelyű Invia Gmbh tevékenysége kapcsán.
A jegybank jelzi, hogy a társaság (amely magyar nyelven is elérhető internetes oldalt is működtet) nem szerepel az MNB által vezetett nyilvántartásokban, így Magyarországon nem jogosult pénzügyi felügyeleti engedélyhez
vagy bejelentéshez kötött tevékenység végzésére.
A társaság honlapja szerint felhő alapú kriptovaluta-bányászati szolgáltatást nyújt. Ennek keretében az általa birtokolt számítástechnikai eszközök kapacitását adja bérbe előfizetői részére, akik így saját eszközök beszerzése nélkül is bányászhatnak kriptovalutát. Egyéb információk szerint a társaság modellje – az ilyen jellegű szolgáltatásoknál egyébként szükségtelen – MLM rendszerre épül, a cég vezetőinek szakmai ismereteivel kapcsolatos állítások pedig ellenőrizhetetlenek.
A jegybank ismételten felhívja a figyelmet, hogy a decentralizált fizetésre használható virtuális eszközöknek (kriptovalutáknak) nincs hivatalos kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatósága, jegybankja – így az MNB – felügyelete alá sem, és a felügyelés nem terjed ki a kriptovalutákkal kapcsolatos bányászati szolgáltatásokra sem.
A kriptovaluták jogi helyzete világszerte ma még szabályozatlan, esetleges fizetési probléma, visszaélés vagy a virtuális valuta ellopása esetén nem védik a befektetőket betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények. Hiányoznak a felelősségi és kárviselési előírások is.
Egyes esetekben a szervezők valamilyen kriptovalutához köthető tevékenységet végzőként hirdetik magukat, valójában azonban MLM rendszert, adott esetben piramisjáték-sémát működtetnek, amelyben a kriptovalutáknak nincs szerepe, vagy az elenyészően csekély.
A kockázatok miatt jelentős az esély, hogy a befektetők végleg elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét.
Befektetés előtt így minimumként javasolt, hogy a befektetők a kockázatok értékelésén túl megbízható és valós információkat szerezzenek az adott tevékenységről, az érintett kriptovalutáról (pl. árfolyama, volatilitása) és annak üzemeltetőjéről (tényleges létezése, származási helye, belső szabályzatai, a rájuk vonatkozó nyilvánosan elérhető adatok stb.), kifejezetten kérdezzenek rá a befektetési döntést ajánló személynél, vagy a szervezőnél a befektetéssel járó kockázatokra, lehetséges veszteségekre és az értékesítési, valamint az ügyletből történő kiszállási lehetőségekre.
A közösségi médiában megjelenő – jellemzően szponzorált – tartalmakban szereplő információk gyakran elégtelenek a megalapozott befektetői döntések meghozatalához.