A munkaerőpiacon egyre többen jelennek meg a jól képzett, idegen nyelveket folyékonyan beszélő, úgynevezett Y generációs (az 1990-es években született) munkavállalók. Ők azok, akik már úgynevezett digitalis benszülöttek: a számítógéppel együtt nőttek fel, a közösségi média, az okostelefon pedig életük szerves része. Ennek köszönhetően motivációjuk és karrierelvárásaik is mások, mint az előző korosztályoké: számukra fontos a térbeli és időbeli rugalmasság, az inspiráló munkakörnyezet. Sok cég már eleve az ő igényeikhez igazítja irodájának belső kialakítását, máshol kisebb változtatásokkal nyitnak az ipszilonosok felé.
Jelenleg a munkavállalók mintegy 25-30 százalékát adják az 1980-ban és 1990-ben születettek, és az előrejelzések szerint az évtized végére elérheti akár az 50 százalékot is. Nem véletlen, hogy egyre gyakorlibb a klasszikus aztal-szék-számítógép egy feltörekvő cég irodájában.
Az új típusű munkavállalók nem szeretnének kényszerből irodába járni, inspiratív és együttműködést ösztönző környezetre vágynak.
A pszichológusok szerint teret kell adni nekik arra, hogy az új ötletek kibontakozhassanak: van akinél ehhez babzsák kell, van, akinek pedig Xbox.
Az új igények alapján kilakított irodákban jellemzőek a tág terek, az open-office, azaz az egy légterű iroda. A nyílt terek mellett persze szükség van elvonulásra: kreatív, színes berendezéssel tarkított szobák a pszichológusok szerint javítják a hatékonyságot, a kellemesebb környezet felszabadultabb munkavégzést tesz lehetővé. Van, aki szerint a dedikált munkahely, azaz a „saját asztal" létjogosultsága is egyre kérdésesebb, bár ebben az itthoni vállalatok még óvatosak.
A klasszikus étkező helyiség sem olyan már, mint egy iskolai menza, ugyanúgy a közösségi tér része, ahol megbeszéléseket, brainstormingot tarthatnak a kollégák. Az úgynevezett "játszószoba" sem jelent különösebb újdonságot: a feltörekvő cégek előszeretettel rendeznek be feltöltődésre alkalmas helyiségeket, ahol videójáték, csocsóasztal, billiárd, vagy egyéb más szórakoztató elem várja a munkában megfáradtakat. Egyre több irodabelsőben köszön vissza a természetesség, van, ahol nem pusztán szobanövényeket tesznek ki, hanem zöld növénytakaróval fedett belső falakat alakítanak ki.
Ügyelnek a természetes fényviszonyokra, a dolgozók hőérzetére és a nyitott helyiségek akusztikájára. Elsősorban azok a cégek költenek különleges irodabelsőkre, amelyek más téren is az újdonságot, trendiséget kívánják kommunikálni. Csak hogy néhány hazai példát említsünk, megnéztük, idén kik nyertek az iroda.hu Az év irodája versenyén:
A megmérettetésen a közelmúltban a ACG Reklámügynökség központja lett az első helyezet. A cég kortárs művészek munkáival dobta fel új székházát az egykori lóvasúti és villamos kocsiszínként is szolgáló budai épületben. A nagy belmagasságú terekben az asztalok és kiegészítő bútorok könnyen átrendezhetőek, bővíthetőek, második ütemben galériázhatóak.
Az iroda állatbarát, több kolléga hozza be magával nap-mint nap házi kedvencét, akiknek külön bútoraik vannak.
A kisvállalati kategóriában első helyen végzett Betsson Budapest Offices irodája egy felnőtt játszótérhez hasonlatos, függőfotelekkel és csúszdával is feldobták a belső teret, s talán a munkavégzés hangulatát is. Ha valaki unja a klasszikus munkahelyi feelinget, átülhet az étkezőbe, átülhet egy kényelmes kanapéba, de felmehet a játékosan kialakított tárgyaló feletti kuckóba is, ha például egy videó konferenciához csendre van szüksége, vagy csak koncentrálni akar.
A nagyvállalati kategóriában a Grundfos Shared Services irodája vitte el a prímet. Az iroda felújításakor számos „zöld" szempontot vettek igénybe: a térelválasztók is jobbára növények alkotta falak, s ügyeltek arra, hogy sok természetes fény érje az asztalokat.
A szakértők szerint nem véletlen, hogy gombamód szaporodnak a trendi irodák. Ha megvizsgáljuk egy cég működési költségeit akkor láthatóvá válik, hogy az irodabérletre költött összeg töredéke a HR költségeknek, bérköltségeknek. A BNP Paribas Real Estate adatai szerint egy vállalat kiadásainak 60 – 80 százalékát teszik ki a HR költségek és mindössze 7-8 százalék az az összeg, amit irodabérletre fordítanak.
A befektetés a szakértők szerint pedig megéri:
a megfelelően átgondolt terek és a kreatív ötletek együttesen segítik a fluktuáció csökkentését, valamint a munkatársak azon érzését, hogy a munkahelyen töltött idő valóban egy második otthonra hasonlítson inkább, semmint egy kényszernek, amelynek nap, mint nap kiteszik magukat. A fluktuációval járó pluszköltség sokkal jobban sújtja a vállalkozásokat, mintha a dolgozói igényeknek elébe menve gondoskodnának a jó közérzetükről.