A felmondás leggyakoribb oka (42 százalékban) az elmúlt két évben munkahelyet váltott feldolgozóipari és kereskedelmi munkavállalók körében, hogy
a munkáltató nem tartotta be, amit ígért a hirdetésben és az állásinterjún.
A férfiak számára különösen fontos ez a szempont, 49 százalékuk mondott fel ezért, míg a nők 34 százaléka. A felmondás második leggyakoribb (39 százalék) indoka, hogy máshol több fizetést és vonzóbb juttatásokat ígértek. A harmadik ok az embertelen bánásmód és környezet, ami miatt a megkérdezettek 35 százaléka váltott munkahelyet.
„Az egyik leggyakrabban előforduló probléma, hogy a cégek például
a maximálisan elérhető bért kommunikálják, de azt már nem, hogy mik a feltételei, amiket szinte lehetetlen elérni
– mondta Csikós Nagy Katalin HR-Evolution Kft. ügyvezetője, fluktuációkezelés szakértő.
Merőben más a helyzet a régi dolgozóknál, akik legalább két éve dolgoznak egy helyen. A megkérdezettek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a felmondás első számú oka az embertelen bánásmód és körülmények lennének. 51 százalék több fizetés és vonzóbb juttatás miatt menne el máshová dolgozni, míg 44 százalék pedig a rossz munkahelyi légkör miatt váltana.
Csikós-Nagy Katalin szerint a nagyon magas fluktuációért szinte minden esetben a felső vezetők, a döntéshozói szint a felelős. A dolgozók legnagyobb sérelme, hogy nem veszik emberszámba őket.
A vezető például nem köszön, nem kér, hanem parancsol, miközben élő robotoknak nézi őket:
túl nagy a terhelés, teljesíthetetlenek a normák és nehéz munkakörülmények között kell dolgozni.
Hogy mi lehet fontosabb a dolgozóknak, mint a pénz?
Hát például jó hangulatban, jó csapatban dolgozni.
Ugyanis a kutatás szerint egy munkahely legjelentősebb megtartó ereje a jó munkahelyi légkör. Jelentősebb, mint a pénz. A megkérdezettek 67 százaléka szerint ez a legfontosabb. Ha ez adott, még jobb feltételekért sem váltanak munkahelyet.
A fizetést és a juttatásokat a válaszadók 34 százaléka tartja a legfontosabbnak. Szinte ugyanennyi (33 százalék) azok aránya, akik szerint az erkölcsi elismerés, míg 31 százalék szerint az emberi bánásmód a legfontosabb.
„Ezek a szempontok szintén a munkavállalói oldal erősödését jelzik. Amikor magas volt a munkanélküliség, sokkal kevésbé volt fontos szempont a szabadidő és az erkölcsi elismerés igénye. Ma, amikor munkaerőhiány van, ezek a szempontok felértékelődtek" – mondta Csikós-Nagy Katalin.
Az adatokból az is kitűnik, hogy a termelő és kereskedő vállalatok egymástól csábítják el a munkavállalókat. A megkérdezett kereskedelmi dolgozók közül 43 százalék dolgozott már a termelésben, ahová a magasabb fizetésért ment el.
A feldolgozóipari és kereskedelmi vállaltok körében végzett, hiánypótló kutatás, több mint 5000 fő megkérdezésével, 2017 novembere és 2018 márciusa között készült.