Mégsem hozzák el a robotok a nagy gazdasági bőséget?

POMONA, CA - JUNE 06: Team Tartan Rescue's CHIMP (CMU Highly Intelligent Mobile Platform) robot uses a hand-held power tool during the cutting task of the Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) Robotics Challenge at the Fairplex June 6, 2015 in Pomona, California. Built by Carnegie Mellon University-NREC, CHIMP took home a third prize check for $500,000. Organized by DARPA, the Pentagon's science research group, 24 teams from aorund the world are competing for $3.5 million in prize money that will be awarded to the robots that best respond to natural and man-made disasters. Chip Somodevilla/Getty Images/AFP

Miközben a világ elemzőinek egy része azzal van elfoglalva, hogy a robotok és az automatizáció hamarosan teljesen átszervezi a világgazdaságot, a termelékenységi adatokban mégsem látszik jelentős fejlődés.

Bár sokan emlegetnek alapvető forradalmat a gazdaságban a robotika következtében, egy elemzés szerint erre egyelőre nincs sok kézzel fogható bizonyíték – legalábbis egyes gazdasági adatok tükrében. A svéd Macrobond adatelemző cég szakértője szerint egyfajta „termelékenységi paradoxonnal" állunk szemben.

Roger Josefsson egy blogbejegyzésében rámutatott, mindenhol felfedezhetők az informatikai korszak jelentős hatásai, kivéve a termelékenységi statisztikákban. Mindez pedig azért érdekes, mert

a termelékenység kérdésköre szolgáltatja az elmúlt 10-15 év egyik legfontosabb témáját a világgazdaságban

– írja a Bloomberg. A beruházási növekedés ugyanis erősen koncentrálódik néhány területre, miközben a munkaerő termelékenysége egyáltalán nem bővül ilyen nagy mértékben.

A robotok paradoxona

Mindennek fényében Josefsson kiemel néhány konkrét paradoxont. Ilyen például az, hogy az ipari robotok száma rendkívül gyorsan emelkedik, de az értékesítési statisztikák – melyek a beruházások indikátorai is lennének egyben – csupán alig mutatnak fejlődést.

Mégsem jön el a gazdasági álomvilág a robotokkal? Forrás: AFP/Str

Ezzel párhuzamosan a munkaerő hozzájárulása a kibocsátás növekedéséhez szintén nagyjából ugyanazon a szinten van, mint a 2008-as pénzügyi válság előtt volt. Az is aggodalomra adhat okot, hogy az információs és kommunikációs technológiai iparág hozzájárulása a GDP-növekedéshez, illetve a teljes ipari termelékenységhez látványosan le van maradva.

A helyzet tehát úgy fest,

mintha a technológiai fejlődéssel összefüggő értéktermelő növekedés pusztán ciklikus lenne

– vonja le a következtetést Josefsson. Úgy tűnik tehát, mintha nem is lenne rendszerszintű, általános javulás a termelékenységi statisztikákban a robotizáció terjedésével.

Kételyek és remények

Mindazonáltal az elemző szerint van néhány tényező, amely mégis optimizmusra ad okot.

A nagy- és kiskereskedelmi szektor, illetve a rekreációs szolgáltatásokban utazó iparágak ugyanis jelentősen profitálnak a robotokból,

a mesterséges intelligenciából és más technológiai innovációkból. Ezeken a területeken kimutatható, hogy a termelékenység elég szépen erősödik.

Egyes szektorok valóban örülhetnek a technológiai változásoknak Forrás: AFP/Peter Parks

Ezek a kedvező fejlemények azonban kivételeknek tűnnek a teljes képhez viszonyítva. Miközben az olyan szervezetek, mint az OECD, rendre kimutatják, milyen nagy hatást gyakorolnak a gazdaságokra a robotok, Josefsson némileg szkeptikus, ha a termelékenységről van szó. Mint azt tréfásan megjegyzi: „Ha tehát valaki legközelebb azt hallja, hogy a közgazdászok arról beszélnek, a robotok milyen erősen megnövelik a termelékenységet, akkor

tegye meg, hogy elkéri tőlük a statisztikai mutatókat.

Aztán pedig hívjon fel engem is, mert én is kíváncsi vagyok."