Az ingatlanpiacot is bedöntheti az elöregedő Európa

Az elkövetkező évtizedekben alapjaiban alakul majd át az európai népesség , hiszen az átlagéletkor kitolódik, és a 65 év felettiek aránya is növekedni fog a 15-64 éves aktív korosztályhoz képest. Az EU nagy kihívások előtt áll. Ez pedig az ingatlanpiacra is kihathat – derül ki az AKCENTA CZ elemzéséből.

Mindazonáltal a jövő előrejelzése nagyon problematikus. Elég, ha azt látjuk, mekkorát tévedett a történelem egyik legnagyobb közgazdásza, J. Keynes, amikor 1930-ban azt jósolta, hogy száz év múlva a munkahét csak 15 órás lesz. Ezt alapul véve a jövő jelenlegi előrejelzései - amelyek az automatizálásból, a robotizálásból és a mesterséges intelligenciából indulnak ki - néhány év múlva hibásnak bizonyulhatnak. Ezzel szemben a demográfiai adatok az elkövetkező évtizedek tekintetében meglehetősen világos és majdnem megkérdőjelezhetetlen képet mutatnak a jövőről, amely nem más, mint

az európai népesség nagymértékű elöregedése.

A lakosság elöregedése pedig kivétel nélkül jelentős társadalmi-gazdasági hatással lesz az Európai Unió (EU) valamennyi országára.

Az EU-országokban az elöregedés fő oka az alacsony születési arány. A népesség megőrzéséhez szükséges határértéket akkor érjük el, ha az egy nőre eső születésszám 2,1 (úgynevezett bruttó születési arány). Az európai statisztikák alakulása 2007 óta több mint beszédes. Az EU-országokban a 2 körüli értéket az elmúlt évtizedben csak Franciaországban és Írországban érték el, az EU28 átlaga viszont már régóta az 1,6-os érték körül mozog.

A visegrádi országokban a születési arány még inkább ezen érték alá esik.

Magyarországon 2016-ban a születési arány 1,53, az elmúlt húsz évben pedig csak 1,33 volt. A jövő ebből a szempontból egyértelműen körvonalazódik.

Magyarország is érintett

A lakosság elöregedése nem kerülhető el sem Európában, sem Magyarországon. A népesség idősödése két szinten játszódik le. Először is, növekedni fog az átlagéletkor. Másodszor, ami társadalmi-gazdasági szempontból fontosabb, hogy

a 65 év felettiek aránya a 15-64 éves aktív népességhez képest növekedni fog.

(Illetve növekszik már most is.) Így tovább mélyül az ún. „old age dependency ratio" (időskori függőségi ráta), ami azt fejezi ki, hogy hány 65 év feletti ember esik száz 15-64 év közötti emberre. Az Unió esetében 2015-ben ez az arány 28,8 volt, Magyarországon pedig 26,5. 2050-re azonban ez az érték már 50,3-ra becsülhető az EU-ban és 48,9-ra Magyarországon. „Egyszóval, az EU nagy kihívások előtt áll és meglehetősen komoly problémákkal néz szembe." – mondta Miroslav Novák, az AKCENTA CZ szakértője.

Forrás: Eurostat

A jövőben a demográfiai helyzetet nézve jelentős változások várhatóak, a következő négy területen biztosan: munkaerőpiac, gazdaság potenciális növekedés, fenntartható szociális rendszerek, ingatlanpiac.

Ami a munkaerőpiac változását illeti,

előreláthatólag jelentősen nő a 65 év feletti korosztály foglalkoztatottsága.

A népesség elöregedésével összefüggő munkahelyek számának növekedése is várható, különösen az egészségügyi és szociális ellátás területén. A munkaképes korú lakosság csökkenésének hatására a potenciális gazdasági növekedés visszaesésével is számolni kell.

Az elöregedés az ingatlanárakra is kihat

A munkaerőpiactól csak egy lépésnyire van a szociális rendszerek fenntarthatósága. A tagállamok államháztartása kifogásolható szinte az egész EU-ban (beleértve Magyarországot is), a lakosság elöregedése egyértelmű következményekkel jár majd.

A mai harmincasok a későbbi nyugdíjba vonulással és az alacsonyabb nyugdíjakkal kénytelenek számolni, de nagy a valószínűsége annak is, hogy a kettő kombinációjával találják szembe magukat.

Az is kérdés, hogy milyen szociális szolgáltatásokat fizet majd az állam, és mit fog nyújtani felár ellenében. Az „ingyenes" szolgáltatásokból lesz nyilvánvalóan kevesebb. Végül az a kérdés is felmerül, hogy a lakosság elöregedése milyen hatással lesz az ingatlanárakra. Különösen a fő és a helyi központokon kívül eső ingatlanok árai vannak veszélyben olyan helyeken, ahol nem áll rendelkezésre magas színvonalú infrastruktúra, nincs munkalehetőség és a fiatalok elvándorolnak.

Az ingatlanpiacot is felforgathatják a demográfiai átalakulások Európában Forrás: AFP/JONATHAN NACKSTRAND/Jonathan Nackstrand

„Azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek majd az európai országok az elkövetkező évtizedekben,

Japán példáján keresztül alkothatunk némi fogalmat, ahol az „elöregedés" tekintetében mintegy 20 évvel Európa előtt járnak.

Egy sor hasonló problémával már most kénytelen szembenézni az EU." – mondta Miroslav Novák. A Közép-európai országoknak legalább némi vigaszt jelenthet az a tény, hogy Európában egyes országok, mint például Olaszország, még negatívabb demográfiai görbét mutatnak.