Véget ért a nyolc negyedévig tartó növekedési sorozat Japánban, miután a szerdán közzétett adatok szerint a szigetország gazdasága éves alapon 0,6 százalékkal gyengült. Ez pedig érezhetően keményebb zsugorodás az elemzők által várt 0,2 százaléknál – írja a CNBC.
A fordulat azért is jelentős, mert
a mostani növekedési periódusnál csak egy felfutási hullám volt hosszabb az elmúlt évtizedekben.
Akkor, 1986 második és 1989 első negyedéve között a japán gazdaság 12 negyedéven keresztül mutatott folyamatos bővülést, azonban ez az időszak éppen egy veszély buborékot szült.
Mindeközben a tavalyi negyedik negyedéves növekedést is felülvizsgálták, és a friss számok szerint 2017 végén a szigetország mindössze 0,6 százalékkal erősödött, szemben a korábban becsült 1,6 százalékkal.
Bár a közgazdászok úgy vélik, a mostani gyengülés csupán időleges lesz, mégis fennáll a kockázata annak, hogy ha megromlik a kereskedelmi viszony az Egyesült Államokkal, az jelentősen rontaná az exportkeresletet, csökkentve ezzel a gazdasági növekedés esélyeit.
Globálisan megfigyelhető, hogy
az informatikai eszközök korrekciós időszakon mennek keresztül, ami rányomja a bélyegét a japán exportra, illetve az ország feldolgozóipari kibocsátására
– hangsúlyozta Yoshimasa Maruyama, az SMBC Nikko Securities vezető piaci elemzője. Hozzátette, ennek ellenére nem valószínű, hogy a szigetország gazdasága tovább gyengül majd. A világgazdaság ugyanis jól teljesít, a jen pedig a 110-es szinten túl forog a dollárral szemben, vagyis ha az export újra beindul, a japán gazdaság is növekedésnek indulhat.
Külön érdekesség, hogy a tőkeberuházások 0,1 százalékkal csökkentek a vizsgált időszakban, noha a várakozások 0,4 százalékos növekedést vetíttek előre. Ez azért fontos, mert a vállalati beruházások elmaradása arra utal, hogy
a cégek talán mégsem olyan erősek, mint ahogy azt a szakértők korábban gondolták.
Negyedéves alapon egyébként a GDP 0,2 százalékkal csökkent, szemben az elemzői várakozásokkal melyek változatlanságot vetítettek előre. A külső kereslet (export mínusz import) 0,1 százalékkal bővült az első negyedévben, vagyis az import nagyobb ütemben gyengült, mint a kivitel. Eközben a fogyasztói költsék is enyhe csökkenést mutattak.
Mindazonáltal – és ez a japán gazdaság szempontjából jelentős – az exportnövekedés veszített a korábbi lendületéből. A kivitel ugyanis csak 0,6 százalékkal erősödött, szemben a megelőző negyedévben mért 2,2 százalékkal.