A Központi Statisztikai Hivatal ma reggel a honlapján közzétette a 2018-as év első negyedévére vonatkozó GDP-adatsort. A gyorstájékoztatóból az derül ki, hogy az első három hónapban
4,4 százalékos volt a GDP bővülése,
ha azt 2017 azonos időszakához hasonlítjuk.
Ez a 4,4 százalék több dolog miatt is különleges: egyfelől ez az adat felülmúlta az elemzői várakozásokat, másfelől megegyezett a 2017. negyedik negyedévi adattal. Ez azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben volt 4,4 százalékos a bruttó hazai termék növekedése.
Erre utoljára 2014-ben volt példa,
akkor három hónapon át volt 4 százalékos vagy afeletti a bővülés.
A magyar GDP változása 2008 óta:
Ez az adat azért is jelentős, mert a 2014-es fellendülést megelőzően, utoljára a gazdasági válság előtt,
2008-ban volt példa ilyen bővülésre.
Fontos adat az is, hogy sorozatban nyolcadik alkalommal sikerült a magyar gazdaságnak növekedni az előző negyedévhez képest.
Ráadásul az első negyedéves adat úgy lett ilyen jó, hogy
a kedvezőtlen időjárás miatt valószínűleg a mezőgazdaság számai gyengébbek lettek,
mint egy átlagos időjárású évben. Ez majd csak a júniusi, részletes tájékoztatóból derül ki.
A magyar növekedés uniós mércével nézve is dobogós volt:
A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, ez új elemnek számít. Míg az elmúlt években az ipar vagy a mezőgazdaság pörgette a GDP-t,
addig most a kereskedelem és a turizmus került előtérbe.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a bérmegállapodások miatt megnőtt az igény a szolgáltatások iránt.
Évek óta kétszámjegyű növekedés van a turizmusban, visszafogott emelkedést mutatott az ipar és a mezőgazdaság.
Emellett olyan belső motorok hajtják a GDP-t, mint a lakásépítések, itt 65 százalékos volt a növekedés egyetlen év alatt.
Varga Mihály kiemelte azt is, hogy
az ország hitelezés, eladósodás nélkül tud úgy nőni, hogy egyre szűkül a különbség a fejlettebb nyugat-európai országok és Magyarország között.
Varga Mihály szavai egybecsengenek az elemzői véleményekkel, amelyek közül
a Takarékbank és az ING már most felfelé javította az egész évre vonatkozó előrejelzését.
Virovácz Péter, az ING Bank vezetője, elemzője kiemelte, hogy az év eleji dinamikus béremelkedés erőteljesen hozzájárulhatott a háztartások vásárlási hajlandóságának növekedéséhez.
A szolgáltató szektor bővülése két tényezőnek köszönhető. Magyarországon rekordalacsony a munkanélküliség (3,9 százalék), ráadásul egyre kevesebb a közmunkás. Ez azt jelenti, hogy egyre többen dolgoznak a közszférában, ahol a fizetések is egyre magasabbak.
A magyar bérek 11,9 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben.
Ennél is fontosabb adat, hogy mivel az infláció tartósan alacsony, így a bérek növekedését ténylegesen megérzik a magyarok. Ezt a növekedést mutatja meg a reálbér emelkedése,
ami 10,7 százalék volt februárban.
Ezek a tényezők együttesen eredményezhetik azt, hogy a háztartások többet költenek, és emiatt a szolgáltató szektor – különösen a turizmus – is bővülni tud.
A magyar kormány továbbra is optimista, és olyan gazdasági növekedési ütemet irányzott elő 2022-ig, amelyre nem volt még példa.
Az Európai Uniónak leadott magyar konvergenciaprogram
minden évben legalább 4 százalékos GDP-bővüléssel számol.
Varga Mihály azt is mondta, hogy a magyar kormány a ciklus végére egyensúlyi,
azaz hiány nélküli költségvetést szeretne elérni,
miközben tovább csökken majd az államadósság GDP-arányos mértéke.
Azonban a gazdaságot hajtó tényezők mellett lassító hatásokkal is számolni kell. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint gyorsító hatása lehet a lakás- és irodapiacon tapasztalható átadáshullámnak, illetve a Mercedes-gyár új beruházásnak. Ugyanakkor probléma lehet a munkaerőhiány, amelyek lassíthatják a bővülést.
Hogy mekkora lesz a magyar GDP-növekedés, azt egyelőre nehéz megjósolni. Éppen ezért összeszedtük, hogy mely elemző mekkora bővüléssel számol:
A piaci szereplők átlagos várakozása 3,8 százalék körüli növekedést vetít előre 2018 egészére.