Az emberek és robotok közötti együttműködés új megközelítésében, emberek és automatika illetve a mesterséges intelligencia, nem ellenségei egymásnak. Ellenkezőleg, a szemléletmódváltás előrevetíti annak a lehetőségét, hogy a rutin feladatoktól megszabaduló ember az idejét és az energiáját a több tehetséget és nagyobb fokú szakértelmet igénylő, értékesebb munkára fordítja majd, az ismétlődő, fizikai erőt igénylő vagy veszélyes munkákat pedig a robotokra bízza.
Ideális esetben az intelligens automatizáláson alapuló gyáripari gazdaságra történő sikeres átállás, lehetőséget kínál az emberi tehetségnek a magasabb szintű termelékenység elérésére, és arra, hogy motiválóbb, magasabb szakértelmet igénylő állásokat hozzon létre.
A robotok valószínűleg hamarosan képesek lesznek ellenőrizni és felügyelni az automatizált folyamatokat, azaz akár önmagukat is.
Úgy tűnik azonban, még a legjobban felkészült országoknak is hatékonyabb oktatáspolitikát és képzési programokat kell kidolgozni, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni a teljes szakmai pályafutást végigkísérő folyamatos tanulásra.
Az ABB és a The Economist Intelligence Unit mostantól egy új indexszel monitorozza az egyes országok felkészültségét.
Az úgynevezett Automatizálás Felkészültségi Index (ARI) bejelentése kapcsán közzétett jelentés szerint, az intelligens automatizálás gazdaságba történő zökkenőmentes integrálására, a felkészültséget tekintve
a rangsor élén Dél-Korea, Németország és Szingapúr állnak.
A jelentés ajánlása, hogy az oktatáspolitikai lépéseknek és a képzési programoknak kell biztosítani az emberek felkészítését az automatizálási technológiák és a mesterséges intelligencia gyors bevezetése esetén az új, emberközpontúbb munkafeladatokra. Ezeknek a feladatoknak a tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a roborok mind több, rutinszerű feladatot vesznek át.
Napjainkban az innováció olyan ütemű, és a foglalkozások változása olyan sebességű, hogy mindenkinek hozzá kell férnie az élethosszig tartó tanulás lehetőségéhez."
Az emberi lehetőségek felelős, technológiával történő kibővítése, amihez párhuzamosan folyamatos oktatás és képzés társul, előmozdítja a gazdasági jólétet és a növekedést - mondja Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója.
Hogyan mérhető az automatizáltsági felkészültség?
A jelentésben közreadott elemzés egyrészt a The Economist Intelligence Unit által megalkotott új, eredeti indexen, illetve azokon a mélyinterjúkon alapszik, amelyeket a téma szakértőivel folytattak világszerte. A rangsort 52 kvalitatív és kvantitatív mutató alapján állították fel. Az egyes mutatókat automatizálási, oktatási és közgazdasági szakemberek választották ki.A jelentés, amely az automatizálási felkészültség alapján 25 országot vizsgált és rangsorolt, megállapítja, hogy a világ számos országában
még csak most kezdik felismerni a mesterséges intelligenciában, valamint a robotikára alapozott automatizálásban rejlő lehetőségeket és kihívásokat.
A tanulmány leszögezi, hogy „a kormányok, az ipar, az oktatási szakemberek és más érdekelt felek között nagyobb fokú együttműködés szükséges ahhoz, hogy a politikai döntéshozatal lépést tudjon tartani az automatizálás terén zajló innovációval."
Dél-Korea, Németország és Szingapúr mellett, a változások új hullámára leginkább felkészült országok között az ARI alapján az első tíz közé sorolt országok a következők: Japán, Kanada, Észtország, Franciaország, Egyesült Királyság, USA és Ausztrália. Magyarországot ebben a jelentésben még nem értékelték.