Magunk tehetjük kényelmessé nyugdíjas éveinket

41689951 - middle aged couple helping one another in preparing healthy food for dinner at the kitchen

Ma már aligha van olyan aktív korú, aki azt gondolná, elég lesz az állami nyugdíj a kényelmes időskori élethez. Viszonylag egyértelmű, hogy magunknak is tenni kell valamit, tartalékolni kell, felhalmozni, amíg lehet. De hogyan lehet ezt hatékonyan csinálni?

Alapvetően két irány van:

az egyik, hogy az első aktív években nagyon tudatosan és keményen nekiállunk spórolni, a másik, hogy folyamatosan, minden hónapban félrerakunk egy kisebb összeget.

Az első megoldás sok lemondással jár, hiszen jó tíz évig se autó, se lakás, se gyerek nem jöhet szóba, minden forintot vissza kell forgatni – utána viszont jöhet a dőzsölés. Persze könnyű belátni, hogy sokan nem képesek és nem is akarnak ilyen feszes menetrend szerint élni.

A nyugdíjas időkre az előtakarékoskodást időben érdemes elkezdeni Forrás: 123RF

A másik megoldás látszólag sokkal könnyebb, hiszen elvileg minden belefér, csak pénztárcához mérten mindig kicsit le kell csípni és be kell fektetni. Ha negyven éven át havonta félreteszünk ötezer forintot és úgy számolunk, hogy átlagban 3 százalék kamatot kapunk a befektetésünkért, akkor 40 év múlva 4,5 millió forintunk lesz – ugyanez 5 százalék kamat mellett 7,2 millió forint lesz. Tízezer forint havi spórolás mellett 3 százalék kamattal 9 millió, 5 százalék kamattal pedig 14,5 millió forint jöhet össze. Ez már kiegészítheti az állami nyugdíjat.

De honnan jöhet össze ekkora kamat?

Erre garancia nincs, de több olyan konstrukció is van, amellyel legalábbis a kockázatok csökkenthetők. Ha van rutinunk a pénzügyekben, magunk is összeállíthatunk egy portfóliót, csak arra kell figyelni, hogy mindig tegyünk hozzá a befektetendő pénzhez, és ne éljük fel a hozamot. A lakosság jó része ugyanakkor nem ennyire tudatos és rutinos.

Számukra az előre gyártott konstrukciók lehetnek jó megoldások, ráadásul ezeket adókedvezmény is támogatja.

Ilyen konstrukció a nyugdíjpénztári számla.

Önkéntes pénztárba lépve minden befizetés után 20 százalék szja-kedvezmény jár, évente legfeljebb 150 ezer forint. Ráadásul a munkáltató is fizethet a számlánkra a cafeteriacsomagban, így akár dupla összeg is összejöhet. A befektetést a pénztár kezelni, a számlatulajdonosnak semmi feladata nincs.

Ha valaki nem akar pénztártag lenni, biztosítást is köthet. A nyugdíjbiztosítások után szintén jár az adókedvezmény, ebből akár többet is nyithatunk.

Figyelni kell azonban arra, hogy ha folyamatos díjú biztosítást kötünk, akkor azt fizetni kell, különben megszűnik a biztosítás, az adókedvezményt vissza kell fizetni, és az egész konstrukció sérül.

Ez az egyszeri díjas biztosításoknál nincs így, hiszen ott egy befizetéssel le lehet tudni az egész ügyletet. Számításba kell azonban venni, hogy ezek a biztosítások nem törhetők fel, csak a nyugdíjba vonulás után lehet hozzáférni. A befektetést alapvetően a biztosító kezeli, de az ügyfélnek is lehet beleszólása, ha változtatni akar.

A rutinosabbak nyugdíj-előtakarékossági számlát is nyithatnak (nyesz), ehhez szintén jár adókedvezmény.

A nyesz-számlákkal azonban rendszeresen foglalkozni kell, hiszen itt a számlatulajdonos maga kezeli a befektetéseket. A nyesz-számlát nem lehet feltörni – csak az adókedvezmény visszafizetése árán – de idővel tartós befektetési számlává alakítható, amelyhez már akár kamat- és árfolyamnyereség-adó fizetési kötelezettség nélkül is hozzá lehet férni. Ez ugyanakkor már nem nyugdíjelőtakarékosság.