A kamatemelkedések már elkezdődtek a világban, ami rossz hír a befektetőknek. Elsősorban a kötvény típusú befektetést birtoklók nézhetnek borúsan a jövőbe. Ugyanis,
ha a hozamkörnyezet emelkedik, akkor a már kibocsátott kötvények értéke csökken, ami közvetlen veszteséget okoz a kötvénytulajdonosoknál
(még ha kötvényalapon keresztül is tulajdonolják a kötvényeket).
Viszont bizonyos befektetői kör dönthet úgy, hogy neki már kellően magas a kamatozó eszközökkel elérhető hozam, így kiveszi a pénzét a magasabb kockázatú befektetésekből (például részvényekből), amiknek ára így esni kezd. Ez természetes folyamat, nem kell egyből válságot vizionálni, ám ha túl drasztikusak és hirtelenek a változások, akkor elképzelhető némi piaci turbulencia.
Nézzük meg, hogy 2018-ban eddig mely alapok teljesítettek a legjobban!
Végignézve a befektetési alapok listáján, úgy tűnik, hogy a bevezető túlzottan pesszimista, és nincs itt semmi probléma. Ám, ha a felszín alá tekintünk, már nem ilyen pozitív a kép, mint amit a táblázat sugall.
Ugyan a legjobban teljesítő kötvényalapok 7 százalék feletti hozamokat produkáltak, de ezek nemzetközi alapkezelők alapvetően devizás papírjaik forintos sorozatai. Azaz
ugyan forintban lehet őket megvásárolni, de a mögöttes befektetések devizában vannak nyilvántartva, és többségében az árfolyam elmozdulás ellen nem is kötöttek fedezeti ügyletet.
Így, ha a forint gyengül (soha nem volt még ilyen gyenge a forint, mint mostanában), akkor az alapok forintban kimutatott hozama emelkedik. Ha megnézzük a többi kötvényalapot is, és átlagot vonunk, akkor sajnos kiderül, hogy még az egyéves teljesítménye is negatív, míg az átlagos YTD hozam -2,24 százalék. Szerencsére az ötéves éves átlagos teljesítménye a kötvényalapoknak még így is 3,87 százalék.
Az ingatlanbefektetési alapok teljesítménye közül egyértelműen kiugrik a Biggeorge alapja. Jó, ha tudjuk, hogy ez az alap 2016-ig a töredékét sem érte a jelenlegi értékének. Volt olyan időszak, amikor az értékének majdnem 90 százalékát elvesztette. Az átlagos ingatlanalap ebben az évben elért 2,07 százaléka (vagy egy évre visszatekintő hozamban 6,99 százalék) sokkal reálisabb érték, mint az éllovas alap.
Az abszolút hozamú alapok idei teljesítményére se lehet panasz, ha az elsőkre tekintünk. Viszont már a top háromban is találhatunk negatív teljesítményt az egyéves, illetve az ötéves teljesítményben is. Ráadásul az átlagos abszolút hozamú alap éven belüli teljesítménye is negatív (-0,8 százalék). Ha a mezőny első feléről válogatunk, akkor általában 4-6 százalék közötti teljesítményeket találhatunk az idei évben.
A vegyes alapok kategóriája egyébként is elég változatos, attól függően, hogy mennyi magas kockázatú, illetve kamatozó típusú befektetés található a befektetéseik között. Meglepetésre a magasabb kockázati szintet képviselő dinamikus alapok közé befért teljesítmény alapján egy közepes kockázati kategóriába eső kiegyensúlyozott alap is (Equilor Optimus Alapok Alapja).
Mivel a vegyes alapok is nagyban támaszkodnak a kötvényekre, így talán nem meglepő, hogy itt is negatív az egyéves átlagos visszatekintő hozam: -0,7 százalék. Ötéves időtávra azért már egy évi átlagos 4,13%-kal már nem olyan vészes a helyzet. (Azt azért megjegyezzük, hogy a Concorde (már HOLD) alapkezelő Molto Forte Alapja csak vagyonkezelésben részt vevő ügyfelek által elérhető.)
És végül essen szó a részvényalapok teljesítményéről is. Itt tradicionálisan nagy eltérések vannak a legjobb teljesítményt nyújtó alapok és a leggyengébbek között. Az elmúlt egy évben átlagosan 5,78 százalékot hoztak a részvényalapok, míg 5 év alatt átlagosan 7,83 százalékot. Ez messze elmarad ugyan a legjobbak két számjegyű teljesítményétől, de a realitáshoz mégis ez áll közelebb.