Lecsap a NAV a multik leányvállalataira

NAV, Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevallás, SZJA, SZJA bevallás, Személyi jövedelemadó, SZJA bevallás, 2016.08.23.

Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az üzleti évről készített beszámolóval és az azt alátámasztó könyvvezetéssel szemben többek között azt írja elő a törvény hatálya alá tartozó magyar vállalkozásokkal szemben, hogy a könyvvezetés, a könyvelés, a mérleg és az eredménykimutatás magyar nyelvű legyen.

A cég a törvény által előírt tagolású számlakeretet használjon, illetve a könyvvezetés zárt rendszerben, folyamatosan és időrendben történjen.

„A törvény csaknem két évtizede változatlan, ugyanakkor a multinacionális vállalatoknál egyre inkább a belső összhang, a könnyebb kezelhetőség, az egyes országok számlakeretének összehangolása, harmonizálása és egyszerűsítése a cél, ami egyre nagyobb mértékben nehezíti meg az adott ország adóhivatalának és egyéb hatóságok ellenőrzési tevékenységét" – mondta el Bagi Márta, a Crowe FST adótanácsadási szolgáltatások partnere.

Sors László, a NAV új vezetője Forrás: MTI/Kovács Attila

Többek között a nemzetközi cégek könyvvezetése és a főkönyvek tagolása hagyja figyelmen kívül az adott ország előírásait. „Az eltérő nyilvántartás miatt a hatóságoknak külön »fordító kulcs« kell a megfeleltetéshez, ami rengeteg energiát emészt fel, vagyis a NAV lépésére előbb-utóbb számítani lehetett" – tette hozzá Bagi Márta.

A hatályos jogszabályok értelmében, az adózás rendjéről szóló törvény alapján - mulasztás esetén - a számviteli fegyelem megsértése miatt kiróható bírság félmillió forintig terjedhet, amit az eset körülményeinek figyelembevételével akár többször is, vagy ismételten is kiszabhat a hatóság. Ennél jóval nagyobb költségterhet jelenthet a vállalkozás számára, ha a hatóság határidő kitűzése mellett felszólítja a vállalkozást a számviteli törvénynek megfelelő könyvelés megfelelő informatikai rendszerben történő előállítására és bemutatására.

illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Az érintett, nemzetközi tulajdonú magyar cégeknek tehát feltétlenül érdemes mérlegelnie az adóhatóság megváltozott hozzáállását, tájékoztatnia anyavállalatát, és időben konzultálnia szakértőkkel annak érdekében, hogy a Számviteli Törvénynek meg nem felelő könyvvezetés miatt megnövekedett kockázatukat csökkenteni tudják" – hívta fel a figyelmet a Crowe FST szakértője. Bagi Márta hozzátette: léteznek a nemzetközi elvárásokat és a magyar jogszabályi megfelelést is támogató megoldások, csak alkalmazni kell őket.