Julia Kirby, a Hardward Business Review című lap szerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy az alváshiány éppen úgy hat a teljesítményre, mint az alkohol, sőt esetenként még rosszabb is lehet. Ha a munkáltató nem látja szívesen az ittas dolgozót, akkor vajon miért hajszolja a munkavállalóit alváshiányos állapotba, ami ugyanolyan rossz?
A Nature.com oldalon megjelent tanulmány szerint 10-26 óra ébrenléti idő között az emberek teljesítménye minden egyes ébren töltött órával annyival csökkent, mintha 0,004 százalékkal nőtt volna a vérükben az alkoholszint. Aki 17 órán át folyamatosan ébren van, annak a kognitív teljesítménye olyan szintre esik le, mintha 0,05 százalék lenne a véralkohol-koncentrációja. Nagyjából ekkora koncentrációval számolhat egy 85 kilogrammos ember, ha egy órája megivott egy pohár sört.
24 óra ébrenlét viszont már 0,10 százalékos koncentrációnak felel meg.
Kirby szerint komoly probléma, hogy miközben a táplálkozás és a testmozgás fontosságáról folyamatosan beszélünk, az egészséges élet harmadik alappillérét, az alvást teljesen figyelmen kívül hagyják.
A rendszeres rossz alvás anyagcsere-betegséget, a bélflóra változását, az immunrendszer károsodását, cukorbetegséget, elhízást okozhat és növelheti a rák kockázatát.
Nyilvánvaló, hogy egyik sem lehet kívánatos a munkáltató szempontjából, hiszen túl a legfőbb értéken, az egészségünkön, a betegségek a termelésből való kieséssel és táppénzfizetéssel járnak, amelybe a munkáltatónak is be kell szállnia.
Nem mindegy tehát, hogy a munkáltató plusz bevételhez jut az alkalmazottjának munkája fejében, vagy éppen hogy ő fizet a számára a távolléte alatt. Az elegendő minőségi alvás biztosítása - a munkamennyiség szempontjából - éppen ezért kulcsfontosságú minden cég számára.