A modell egyfajta sorvezetőként segíti a cégeket abban, hogy feltárják az esetleges hiányosságokat, illetve hogy tisztázzák a következő lépéseket. A Steve Blank által 3 éven át nagyságrendileg 500 startupon tesztelt keretrendszer egyes fázisait a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. mutatja be.
Az 1–9 közötti lépcsőkön minél feljebb jut egy startup, annál nagyobb valószínűséggel tudja bevonzani a befektetőket.
A vállalkozás alapötlete egy kivitelezési tervvel együtt ér csak valamit. Ehhez a legegyszerűbb és egyben leghatékonyabb módszer a Business Model Canvas megalkotása. A 9 terület (kulcstevékenységek, kulcsfontosságú erőforrások, kulcspartnerek, értékajánlat, vevői csoportok, vevői kapcsolat, értékesítési csatornák, költségstruktúrák, bevételi források) feltérképezése nyomán kialakuló összkép az alapja a következő lépésnek.
Ez a pont dönti el, hogy a termék életképes-e az adott fogyasztói piacon. Egyben itt kerül sor a piaci versenytársak elemzésére is, melynek eredményeképpen egy becslést kapunk (pl. célcsoport- és értékajánlat-jellemzők).
A potenciális ügyfelek elérése szükséges a célcsoport véleményének megismerése céljából. A módszer kérdőíves vagy egyéb megkérdezéses lehet, és arra kell törekedni, hogy kiderüljön, az adott célcsoport hogyan vélekedik a felvázolt problémáról, továbbá az ötletgazda megoldását elfogadható, kedvező-e a leendő vásárlók szemében.
Ebben a fázisban a felvázolt problémára javasolt megoldás sikerét kell letesztelni a gyakorlatban. Itt ismét szükség van a célcsoport visszajelzéseire.
A további öt lépcsőfok a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. blogján olvasható el.