Ezt is megértük: arat a kriptovaluta-függőség

Újabb áldozatokat szed a virtuális világ: immár kriptovaluta-függőket is kezelnek Európa egyik vezető rehabilitációs klinikáján, a skóciai Castle Craig Kórházban, amely drog- és alkolholfüggőkre szakosodott. A bitcoinmániásokra különösen rossz idők jártak mostanában, miután a virtuális „szuperpénz” ára rövid idő alatt a harmadára zuhant.

A skót egészségügyi intézmény terapeutái szerint a szerencsejáték-függőséggel rokon az új pszichés betegség, amely a felfokozott izgalom és a valóságtól való menekülés új lehetőségét kínálja.

Jó eséllyel bitcoinmániás az, aki a következő tüneteket produkálja:

– az éjszaka kellős közepén is felkel, hogy megszállottan ellenőrizze az árfolyamokat;
– napközben másra sem tud gondolni, mint a kriptovaluta-kereskedésre;
– minden pénzét erre költi;
– állandó anyagi zavarban van, ezért folyton kölcsönkér, még lopni is hajlandó;
– hazudik a barátainak vagy a családjának a veszteségeiről;
– mindig azt hiszi, hogy már csak karnyújtásnyira van a nagy nyeréstől;
– zaklatottan, rosszul érzi magát, ha megpróbálja abbahagyni;
– állandó hangulatingadozástól szenved;
– tagadja a problémát.

Arra nincs adat, hogy világszerte hány embert érint a probléma, de a benne rejlő kockázat miatt különösen vonzó a függőségre hajlamos emberek számára, sőt erősen terjed a tőzsdei brókerek körében is.

Létezik egyébként a tőzsdefüggőség is, amelyet már külön addikcióként kezd elismerni a mentálhigiénés szakma.

Sokan úgy válnak a bitcoinőrület áldozataivá, hogy nem is tudják pontosan, milyen befektetésről van szó, és pontosan milyen kockázatokat vállalnak.

Nagy felelősségük van ebben az olyan hírességeknek, mint Gwyneth Paltrow, Jamie Foxx, Paris Hilton vagy Ashton Kutcher, akik tanácsadóként vagy reklámarcként népszerűsítik a kriptovalutákat.

A bitcoin bányászat több száz százalékos árfolyamesést vagy -emelkedést hozat. Forrás: Shutterstock

Utóbbiakból ma már több mint ezer van, és a teljes tőkepiaci értékük tavaly meghaladta a 600 milliárd dollárt. Óriási összegek mozognak tehát a virtuális világban, lényegében ellenőrizetlenül. A legelső kriptovaluta, a bitcoin 2009-ben pont ezzel a céllal született: azért, hogy fizetésnél meg lehessen kerülni a jegybankokat és a bankokat, amelyekben alaposan megrendült a bizalom a 2008-as pénzügyi válság után.

Fokozza a kriptodevizák csábítását a bitcoin legendák ködébe vesző eredettörténete is.

Állítólag egy Szatosi Nakamoto nevű programozó (a mai napig nem tudni, létező személyről, vagy csak álnévról van szó) hozta létre az újfajta, korlátozott mennyiségű digitális fizetőeszközt úgy, hogy azok tulajdonosai, állami beavatkozástól és bankoktól függetlenül, közvetlenül egymással köthessenek üzletet a kibertérben.

Ehhez egy olyan titkosítási technológiát talált ki, amelyet sokan a 21. század legnagyobb pénzügyi fejlesztésének tartanak: ez a blokklánc-technológia.

Ellenőrizetlen a blokklánc. Forrás: AFP/Klaus Ohlenschläger

Ebben a bankoknál alkalmazott központi elszámolás helyett az egymástól független számítógépek tartják nyilván az összes tranzakciót egy blokkláncban, amely nyilvános főkönyvként működik. Van itt még virtuális bitcoin-bányászat is matematikai algoritmusok megoldásával,

de ez általában már nem érdekli a szenvedélybetegeket – nem is valószínű, hogy értenék –, csak az, hogy ezzel ma pénzt lehet csinálni.

A bitcoin, illetve gombamódra szaporodó virtuális társainak – ethereum, ripple, litecoin, IOTA, dash – árfolyama ugyanis elképesztően ingadozik, van, hogy több száz százalékot lehet rajta keresni vagy bukni rövid idő alatt is.

Tavaly decemberben még 19 500 dollárt ért egy bitcoin, június elején már csak 7600 dollárt.

A kriptovalutákat tehát azért érdemes vásárolni vagy eladni, hogy spekuláljanak vele.

Nem véletlen, hogy a gazdasági szakértőket túlságosan emlékezteti az egész egy lufira, vagy inkább piramisjátékra, ahol az új beszállók abban hisznek, hogy a bitcoin árfolyama örökké emelkedni fog. Az okostelefonok korában még könnyebben terjed a mánia: sokan kényszeresen rátapadnak a telefonra, és egész nap figyelik az árfolyam-kilengéseket, ami már önmagában függőséget válthat ki.

Forrás: Shutterstock

Mit tehetnek a függők, ha belátják, hogy problémájuk van és segítséget keresnek? A Castle Craig kórház például a kognitív viselkedésterápiát, trauma- és lovasterápiát alkalmaz segítségként. A függőknek meg kell érteniük szenvedélybetegségük természetét, illetve annak következményeit, újra kell építeniük önmagukat és meg kell tanulniuk bánni a pénzzel.

„A kriptofüggők egy másik világba menekülnek önmaguk elől, mert nem szeretik azt a valóságot, amelyben élnek.

A csoportterápiákon viszont megismerhetik egymás történetét és megtudhatják, hogy nincsenek egyedül” – jelentette ki Tony Marini egykori kokain- és szerencsejátékfüggő, aki ma már terapeutaként dolgozik a kórházban.