Az IMF szerint biztos alapokon áll a jövő évi költségvetés és a magyar gazdaság

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői Magyarország makrogazdasági helyzetét stabilnak, a 2018-as növekedést erősnek, a 2019-es költségvetési tervet pedig megnyugtatónak értékelték.

A nemzetközi szervezet delegációja – a minden évben szokásos, az IMF Alapokmány IV. cikkely szerinti felülvizsgálata keretében – június 14-26. között tárgyalt Budapesten.

Az egyeztetések lezárásaként készült zárónyilatkozat szerint

a magyar gazdaság előtt álló egyik kihívás jelenleg a versenyképesség további erősítése, valamint a globális értékláncokban való feljebb lépés.

A jelentésben az IMF hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások termelékenységét javító intézkedések fontosságát. A delegáció a januári látogatást követően ismét találkozott a Nemzeti Versenyképességi Tanács képviselőivel.

A magyar kormány álláspontja szerint már megkezdődött a versenyképességi fordulat Magyarországon, ezt támasztják alá a gazdasági szereplők értékelései, a makrogazdasági eredmények, hitelminősítői vélemények, illetve a nemzetközi versenyképességi rangsorok is.

Magyarország versenyképességének további erősítésében kiemelt szerep jut a kis- és középvállalkozásoknak, ennek érdekében a kormány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) szorosan együttműködve dolgozza ki a 2013-ban elfogadott kkv-stratégia megújított tervezetét, kifejezetten a magyar körülmények, szabályozási környezet és a vállalati sajátosságok figyelembevételével.

Az IMF szorgalmazza a közoktatás és a szakképzés erősítését, a közfoglalkoztatottak számának további csökkentését, valamint a gyermekgondozási intézmények fejlesztését.

A kormány álláspontja is hasonló, a Nemzeti Versenyképességi Tanács kiemelt feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki az oktatási-szakképzési rendszer további fejlesztésére.

A szakképzés rendszerének átalakítása az utóbbi években megtörtént, a fejlesztése a mostani, gyorsan változó világban ugyanakkor elengedhetetlen. A duális, vállalati helyszínű gyakorlati képzés kiterjesztése a kormány egyik fő célja, így 2022-ig negyven százalékkal emelkedhet a vállalatoknál meglévő képzési helyek száma. A szakképzési törvény módosításának elsődleges célja pedig vonzóvá tenni a szakképzési rendszert.