Választás előtt Mexikó: a maffia vagy a nép dönt az ország sorsáról?

Guerrero Community Police members patrol the streets in Heliodoro Castillo, Guerrero state, Mexico, on March 24, 2018. In the mountains of Guerrero, despite continuous operations of the Mexican Army to eradicate illegal plantations, the cultivation of poppy and the production of opium gum are growing. Conflicts between small cartels that control production areas are also intensifying. In this "no man's land", of scarce presence of the public force, "community police" have appeared to protect peasant communities and, according to the circumstances, confront or negotiate with organized crime groups. / AFP PHOTO / Pedro PARDO

Július elsején választásokat tartanak Mexikóban, ahol a lényeges kérdések nem feltétlenül a szavazóurnáknál dőlnek majd el. A drogkartellek továbbra is az irányításuk alatt tartják az ország jelentős részét és nagyban befolyásolják majd, hogy a baloldali Andres Manuel López Obrador, a centralista Jose Antonio Meade, vagy a szintén centralista Ricardo Anaya kerül-e ki győztesen. Obrador ellenfelei idejük nagy részét azzal töltik, hogy korrupcióval vádolják egymást, míg a maffia szeptember óta már 112 politikussal végzett a közép-amerikai államban. Vajon képes lesz-e az ország, amelyet oly régóta tart kezében a drog és az erőszak elindulni a változás útján?

Obrador harmadjára befutó lehet

A baloldali Andres Manuel López Obrador (AMLO) már kétszer indult az elnöki posztért, de úgy tűnik idén tényleg ő lehet a befutó. Obrador már 1987-ben a korrupció felszámolásáért küzdött, amikor kijelentette, hogy Mexikó nem lehet egy maréknyi ember tulajdona. Akkor megígérte, hogy egyszer biztos ő lesz az elnök és most 31 évvel később ez tényleg megtörténhet.

Az előzetes közvélemény-kutatások szerint a 64 éves baloldali politikus magabiztosan vezet legközelebbi riválisa, Ricardo Anaya előtt.

AMLO a kampányban többször hangsúlyozta, hogy ő nem tartozik azok közé a politikusok közé, akik a szakadék szélére sodorták az országot. "Olyan vagyok, mint ti, a semmiből jutottam el idáig, és most itt állok, hogy képviseljem az embereket ebben a történelmi időben" - mondta. Programjában kiemelt helyen szerepel a szociális támogatások növelése, ösztöndíjak biztosítása a fiatalok számára és a nyugdíjak emelése. Emellett viszont nem nagy rajongója a globalizációnak, viszont nincs híján a populista igéreteknek sem, hiszenmegígérte, hogy feléleszti a mexikói farmokat, alacsonyan tartja a benzinárakat és ingyenessé teszi a műtrágyát.

Andres Manuel López Obrador Forrás: AFP/Ronaldo Schemidt

Arról is van elképzelése, hogy miként finanszírozná mindezt: a korrupció felszámolása és a bürokrácia visszaszorítása lehet a megoldás, még akkor is ha erre a kijelentésre néhány közgazdász csak legyint. A szavazóknak viszont úgy tűnik tetszik ez a hozzáállás, az ígéretekről már nem is beszélve. López Obrador a "maffia hatalma" ellen akar harcolni, amely évtizedek óta keseríti meg a mexikói üzleti elit és a külföldi befektetők helyzetét.

Obrador folyamatosan hangsúlyozza, hogy le kell állítani az új, több milliárd dollárért épülő mexikóvárosi reptér építését és ha megválasztják elnöknek, így is tesz majd. Elmondta, hogy ő maga nézi át az összes szerződést, hogy biztos lehessen abban: nem történt korrupció.

Obrador már régóta a bevett társadalmi mintákat elutasító (anti-estabilishment), korrupcióellenes retorikát folytat, nagyrészt ennek is köszönheti politikai karrierjét.

Kezdeti sikereit azonban bukások sorozata követte. Kétszer is indult a kormányzóválasztáson 1980 és 1990 között, de egyszer sem sikerült nyernie. Az áttörés 2000-ben jött, amikor Mexikóváros polgármesterévé választották. A hivatalban töltött évei alatt népszerű volt, és intézkedéseit zömében pozitívan fogadták.

Andres Manuel López Obrador pártja, a MORENA Forrás: AFP/Alfredo Estrella

Először 2006-ban indult az államfőválasztáson, akkor kevesebb mint fél százalékkal kapott ki gyanús körülmények között, miután hadat üzent a mexikói kartelleknek. Hat évvel később újra megpróbálta, de akkor Mexikó jelenlegi elnöke - Enrique Peña Nieto - ellen nem sikerült nyernie.

Az elmúlt 12 évben lényegesen romlott az ország helyzete, a szavazók folyamatosan ingáztak az ország három legjelentősebb pártja a konzervatív National Action Party (PAN), a szociáldemokrata Party of the Democratic Revolution (PRD) és a nacionalista Institutional Revolutionary Party (PRI) között.

Emellett a gyilkosságok száma és az erőszak is történelmi csúcson, egyre több a korrupciós botrány és az ország gazdasági teljesítménye sem mondható valami fényesnek. Egy mexikói befektetési bankár a Forbes-nak nyilatkozva azt mondta: attól tart, ha Obrador nyer, akkor Mexikó egy Venezuela szerű bukott állammá válhat.

2006: Obrador gyanús körülmények között veszítette el a választásokat

Felipe Calderón (PAN) nagy meglepetésre legyőzte Obradort a 2006-os mexikói választásokon, de előnye mindössze 0,58 százalék volt. Felmerült a gyanúja annak, hogy a szavazatokat manipulálva segítették a győzelemhez Calderónt. A tömeg nyomására a szavazatok 9 százalékát újraszámolták, de az eredmény nyilvánosságra hozatalát megtagadták.

Majd augusztusban a választási bizottság honlapjára több ezer oldalnyi dokumentum került fel, köztük fellelhető volt az újraszámolt szavazatokról készített statisztika is. A Central For Economic and Pocily Research (CEPR) ellenőrizte a nyilvánosságra hozott adatokat, és megállapították, hogy az általuk vizsgált 126 139 urnából 61 192-nél hibát követtek el a számoláskor.

Lángoló utcák a 2006-os választások után Forrás: AFP/Juan Carlos Reyes

Mexikóban a szavazóhelyiségek előre megszabott mennyiségben kapnak szavazócédulákat, majd a zárás után a leadott szavazatokat és a kitöltetlen lapokat összeszámolják és a mennyiségnek meg kell egyeznie az eredeti számmal. Tehát ha egy adott szavazóhelyiség 100 szavazólapot kapott, amelyből 30-at adtak le, akkor 70 üresnek kellett maradnia. A fentebb említett 61 192 urna esetében, ez a szám nem jött ki. Általában sokkal több szavazatot adtak le, mint amennyi szavazólapja volt az adott helynek, vagy éppen kevesebbet.

Ezt úgy lehet elérni, hogy előre kitöltött szavazólapokat kevernek a leadott, valódiak közé, vagy eltávolítanak onnan olyanokat, amelyek a nem kívánt jelöltet támogatják. Obrador sosem fogadta el a 2006-os választások eredményét, akárcsak hívei, ez pedig az országot egy többéves politikai zűrzavarba sodorta.

AMLO komoly kampányba kezdett, amelyet "békés civil ellenállásnak" nevezett.

Ugyan Obrador azt hangoztatta, hogy elfogadja az újraszámlálás után a végeredményt, ez mégsem történt meg, bár az is igaz, hogy a szavazatok mindössze 9 százalékát számolták újra. Ugyan Obrador kérte, hogy az összes szavazólapra terjedjen ki az ellenőrzés, ám ezt nem tudta elérni. A kampánya még szeptemberben is folytatódott, amikor kikiáltotta magát Mexikó valódi elnökének.

Már Obrador maszkokat is árulnak Forrás: AFP/Alfredo Estrella

Obrador 2012-ben újra próbálkozott, ekkor már némileg csillapodtak a benne dúló indulatok, a választóknak pedig az ígérte, hogy a szeretet országát hozza létre, ha megválasztják. Ellenfele Enrique Peña Nieto (PRI) azonban így is nyert, ráadásul 3 millió szavazattal, Obrador pedig ismét nem fogadta el a vereséget és a médiától kezdve a szavazatszámlálókon át a mexikói maffiáig mindenkit hibáztatott. Ismét újraszámlálást követelt, és sikerrel járt. Példátlan módon a szavazatok több mint a felét számolták újra, de az eredmény nem változott.

Narkópolitika: a maffia politikai befolyása megkérdőjelezhetetlen

"Plato o plomo" szól a kifejezés a mexikói kartellek között, ez nagyjából annyit jelent, hogy a kartell golyóval vagy lefizetéssel veszi rá az embereket az együttműködésre. Pontosan ez figyelhető meg a mostani választások előtt is, hiszen tavaly szeptember óta már 112 politikust végeztek ki a maffia bérgyilkosai. Jelentős részük azért halt meg, mert más kartell szövetségese volt, a többiek pedig nem teljesítették a követeléseket, vagy éppen nem fogadták el a kenőpénzt.

Illusztráció Forrás: AFP/Yuri Cortez

A korábbi esztendőket is túlszárnyalja a mostani választások előtti vérengzés Mexikóban. Az előző évben 30 ezer gyilkosság történt, ez pedig történelmi csúcsnak számít. A maffia eddig főleg az újságírókra, hivatalnokokra és aktivistákra pályázott, most viszont a politikusok is komoly veszélyben vannak. Továbbra is jól kivehető a szoros kötelék a mexikói maffia és a drogkartellek között és az is látszik, hogy lényeges változás továbbra sem történt az országban ezen a téren.

Az emberrablások és gyilkosságok hulláma Felipe Calderón elnöksége alatt kezdődött 2006 és 2012 között, aki háborút hirdetett a drogkartellek ellen.

A várt hatásnak éppen az ellenkezőjét érte el, hiszen az ország veszélyesebb lett, mint valaha. Robell Uriostegui polgármestert helikopterrel kellett evakuálni, amikor a házát körbevették az egyik drogkartell fegyveresei.

Joaquin "El Chapo" Guzman Loera, vagyis a Köpcös, a Sinaloa kartell volt feje Forrás: AFP/Anadolu Agency/Daniel Cardenas

Jose Reveles oknyomozó újságíró szerint a "narkópolitika" nemcsak egy kitalált kifejezés, hanem valóban létező dolog. Becslései szerint Mexikó tartományainak 45 százalékát irányítják kartellek és ez az arány a jövőben még nőhet. A bűnszervezetek nem csupán a csempészútvonalaikat akarják megvédeni, hanem állami szerződésekre is pályáznak pénzmosás céljából. Éppen ezért próbálják a számukra legalkalmasabb embereket hatalomra juttatni.

A politikusok a kampányaik alatt bőséges támogatást kapnak a bűnszervezetektől. Bizonyos becslések szerint a kampányfinanszírozás gyakorta a megengedett tízszerese, de senki nem képes véget vetni ennek, mivel a maffia támogatásának nincs nyoma. A pénz zsákokban, bőröndékben és dobozokban érkezik.

Mexikó legnagyobb pártja és a titkosszolgálat évtizedekig irányította a drogkereskedelmet

A probléma évtizedek óta létezik. Mexikó egyik legnagyobb pártja az Institutional Revolutionary Party (PRI) 71 éven át irányította az országot, és ők is komoly hasznot húztak a drogpiacból. A kapcsolat a párt és az illegális drogkereskedők között egészen a huszadik század elejéig vezethetőek vissza, a második világháború végén ez a partnerség tovább erősödött. A PRI az illegális drogkereskedést remek bevételi forrásnak tartotta, és valószínűleg ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ilyen hosszú ideig hatalmon tudtak maradni.

Lefoglalt kokain Forrás: AFP/Norberto Duarte

A PRI és a Dirección Federal de Seguridad (DFS), amely az FBI és a CIA mintájára létrehozott szervezet irányította az elosztóhálózatot. A rendszert úgy alakították ki, hogy a szövetséges kartellek szállítási útvonalait a rendőrség, a hadsereg és a DFS folyamatosan őrizni tudja. Az adott régiót irányító bűnszervezet, szövetségben a helyi hatóságokkal képes volt így teljes mértékben ellenőrizni a területet, mellette pedig "pisost", azaz védővámot szedtek a gyengébb bűncsoportoktól. Így a legerősebb szervezetek folyamatos segítséget és védelmet kapnak a hatóságoktól, hogy biztonságosan tudják szállítani a drogot.

A DFS-nek egy másik szerepköre is volt. Ők feleltek azért, hogy a PRI és a kartellek főnökei (capos) követeléseit mindenki betartsa.

Az 1970-es években például Luis Echeverría (PRI), Mexikó egykori elnöke és Sicilia Falcón, tijuanai kartellfőnök között szoros együttműködés alakult ki. A párt már akkor is a DFS-t bízta meg, hogy védjék az éves szinten 5 milliárd dollár hasznot hozó üzletet. Ezek nem puszta feltételezések, hanem maga Sócrates Rizzo Garcia (PRI), Nuevo León egykori polgármestere is bevallotta, hogy a pártelit nyakig benne volt a drogüzelmekben.

A kokainkereskedők becslések szerint évente 500 millió dollárt költenek politikusok lefizetésére, és nem csak Mexikóban, hiszen a drogokhoz hasonlóan a kenőpénz is átjut az Egyesült Államokba. Az elmúlt hét évben 144 amerikai határőrt tartóztattak le korrupció vádjával. Margarita Crispin például három év alatt 5 millió dollárt keresett azzal, hogy az ő felügyelete alá tartozó határátkelőn átengedte a marihuánát.

Felipe Calderon drogháborúja még több erőszakot szült Forrás: AFP/Ronaldo Schemidt

Az országra jellemző egyenlőtlen gazdasági fejlődés is remek lehetőséget teremt a bűnszervezeteknek, hiszen így mindig lesz olyan elmaradott régió, ahol könnyen lehet találni munkanélkülieket és farmereket az ültetvények műveléséhez. A mexikói éghajlat is tökéletesen megfelel a mák és a marihuána termesztésének. Néhány tartományban, főleg Chihuahua, Durango és Sinaloa (az aranyháromszög) területén a földművesek kifejezetten képzettnek számítanak a drogtermesztésben.

Ezen a kultúrán próbálna meg most változtatni Obrador, akinek nem lesz egyszerű dolga, hiszen az ország vezetésének minden szintjét eléri a maffia keze.

Ráadásul többször kiderült, hogy ő sem biztos abban, hogy pontosan mit is kellene kezdeni a mexikói helyzettel, a korrupcióval és a droggal. A The Guardian szerint Obrador belátta, hogy nem lehet és nem is érdemes harcolni a kartellek ellen, főleg ha szeretne elnök lenni. Az egyik erőszak sújtotta tartományban arról beszélt a kampánya során, hogy kész amnesztiát adni a drogbáróknak, ha ezzel véget vethet az erőszakhullámnak. Ezt a kijelentését később próbálta azzal magyarázni, hogy minden lehetőséget fontolóra vesznek azért, hogy ismét béke legyen Mexikóban.