A CBA, a COOP és a Reál Hungária bolthálózata összesen több mint háromszáz egységgel csökkent 2017-ben. Az élelmiszeres piac 6 százalékos, folyóáras átlagos növekedését egyik hálózatnak sem sikerült elérnie. A verseny nagyon erős a multik és a hazai hálózatok között.
A május 31-i határidőt követően megjelentek a 2017-es esztendő boltos beszámolói is, és ezekkel együtt az értékelések, mérlegek is.
A boltos rangsoroknál természetesen figyelembe kell venni azt is, milyen nagyon a boltok, milyen jellegű egységek üzemeltetésére rendezkedik be a lánc.
Például az Auchan 19 nagy alapterületű hipermarkettel nagyobb forgalmat csinál, mint a Penny kétszáznál több diszkonttal. A kisbolt-nagybolt versenyképességének különbözősége éppen a legnagyobb gondja a magyar láncoknak.
A kisboltok üzemeltetése több munkával és fajlagosan nagyobb költségekkel jár mint a nagyobb áruházaké.
Sok településre kell egy-egy kisboltba kevés árut eljuttatni, ami például rengeteg fuvarköltséget jelent, egy-egy darab, kilónyi, vagy liternyi élelmiszerféleségre számolva, szemben a nagyobb alapterületű hálózatokkal. A szervezeti elaprózottság további hátrányokat is okoz, például több boltvezető, vagy éppen pénztár kell ugyanakkora forgalomhoz egy kisebb alapterületű boltokból álló bolthálózatban.
2017-ben az élelmiszeres boltok forgalma - folyó áron, tehát a pénztárban hagyott pénzzel számolva - 6 százalékkal nőtt, a Coop-nál 4 százalékkal, a Reál Hungáriánál 2 százalékkal és a CBA-nál 1 százalékkal emelkedett.
A három lánc egyébként 1500 milliárdot visz a 4800 milliárdos élelmiszerbolti piacból, ami 30 százalék feletti piaci részesedést jelent.
A láncok, amikor a boltjaikról beszélnek, igyekeznek minél szélesebb hatókört, vásárlói elérést bemutatni. Ez nem véletlen, hiszen például a közös beszerzésben a beszerzési ár ettől nagyon is függ, a toplista pedig, ha pontos, akkor egy fontos üzenet a beszállítóknak is.
Fontos az is a magyar láncoknál, hogy mindenütt vannak franchise partnerek, vagy a lánchoz szorosan kötődő tagok és olyanok is, akik csak lazábban, például pusztán egyszerű árubeszerzéssel kapcsolódnak oda (egyszerűbben: csak vásárolnak a láncok nagykereskedéseiben, kisebb, nagyobb gyakorisággal).
Az előbbiek alapján például a CBA-nál ezer körül, a Coopnál két és félezer körül mozog a láncokhoz szorosabban kötődő boltok száma. A Reálnál - itt inkább csak a bolt alapterülete alapján lehet sorolni - a nagyobbak száma félezer alatt mozog. Ugyanakkor a Coop a korábbi években nem adta meg a lánchoz szorosan nem tartozó boltjainak számát, így nála csak az "összesen" alapján lehet figyelemmel kísérni a változásokat A 2017-es rangsorhoz a CBA és a Coop adott adatokat, a Reálé viszont becsült adat.
A magyar élelmiszeres láncoknál, az azokhoz szorosabban, vagy lazábban kötődők körében 2017-ben mintegy háromszázzal csökkent a boltok száma.
Ez a boltszámban 3 százalékos mértékű csökkenést jelent. Ebben volt boltbezárás is, de az is lehet, hogy ha egy bolt kiszorult a láncok köréből, még nem biztos, hogy be is zárt.
A magyar láncok körében a boltmustra végeredménye a következő:
Magyar láncok boltjai | 2016 | 2017 | Változás mértéke |
CBA | 2177 | 2086 | -91 |
Coop | 5012 | 4910 | -102 |
Reál | 2185 | 2049 | -136 |
Összesen: | 9374 | 9045 | -329 |
Összességében egyébként a teljes magyar boltos élelmiszer kiskereskedelemben ezerrel csökkent a boltszám 2017-ben.
A kiskereskedelmi láncok tavalyi rangsora pedig - a Trade Magazin összeállítása alapján - a következő (a 2017-es forgalmi értékek milliárd forintban megadva, egyes esetekben becsült érték):