Az elemzők többsége arra számít, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kiegyensúlyozott és stabil hangot üt majd meg a csütörtöki kamatdöntő ülés után, ahogy egyre több bizonytalanság tornyosul a világgazdaság fölé. A legnagyobb kérdés pedig éppen az lesz, az EKB miként értékeli majd ezeket a kockázatokat, főként a kereskedelmi háború eszkalálódásával összefüggő bizonytalanságokat.
Nem meglepő, hogy a Deutsche Bank vezető közgazdásza arra számít, hogy
Mario Draghi jegybankelnök egyfajta arany középutat céloz majd meg a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján.
Ez azt jelenti, hogy se túl szigorú, se túl laza hangvételre nem kell számítani az eurójegybanktól – idézi a CNBC Mark Wall véleményét.
A szakértő kiemelte az EKB legutóbbi kommunikációját, amely arról szólt, hogy a jegybank a jövő évre is elkötelezett a változatlan kamatszintek mellett, figyelembe véve a kereskedelmi és volatilitási kockázatokat. A cél elsősorban az, hogy az EKB elkerülje a pénzügyi környezet hirtelen szigorodását.
Egyfelől az eurójegybank már korábban megígérte, hogy az idei év végén befejezi az eszközvásárlási programját, azonban a kérdés most sokkal inkább ezeknek a megvásárolt eszközöknek az újrabefektetése, illetve a jövőbeni kamatpolitika előrejelzése.
Draghi és csapatának jelenlegi álláspontja szerint az irányadó kamatráta „legalább 2019 nyaráig" mínusz 0,4 százalékon maradhat
– hangzott el a legutóbbi ülésen.
Ez azonban komoly kockázattal is jár. Az EKB-nak ugyanis ehhez azt kell feltételeznie, hogy a régió gazdasága kitartóan erős marad. Ha ugyanis éppen akkor kezd el kamatot emelni, amikor az eurózóna lejtmenetbe kezd, akkor rendkívül nehéz lesz újabb élénkítésekbe fogni.
Draghi azonban július 9-én, az Európai Parlamentben esedékes meghallgatásán jelezte, az EKB érzékeli a globális kockázati tényezők jelenlétét, azonban úgy számolnak, hogy az eurózóna kilátásai általában stabilak. Hozzátette, a lefelé ható kockázatok elsősorban az erősödő protekcionista gazdaságpolitikákból fakadnak.
Mindeközben a friss makrogazdasági adatok arra utalnak, hogy az üzleti aktivitás némileg akadozik a térségben. A beszerzési menedzserindex (PMI) ugyanis meglepetésszerű esést mutatott a szolgáltatói szektorban, noha a feldolgozóiparban a vártnál jobban alakult a mutató. A PMI indexek alakulása azonban egyes elemzők szerint arra utalhat, hogy Draghinak egyelőre igaza van, és továbbra is stabil az euróövezet növekedése.
A kérdés tehát az, az eurójegybank meglepi-e a piacokat valamivel, illetve hogyan alakul a kommunikáció az esetleges kockázatokkal kapcsolatban.
Mivel az eddigiek alapján eget rengető meglepetés nem várható, a lényeg valószínűleg a részletekben, vagyis a döntést kommentáló szavakban rejlik majd.