A magyarok vállalkozási hajlandósága sajnos hagyományosan nem különösebben magas, pedig
a kis- és középvállalkozások erősítése nem csak a GDP növelése, de a társadalom szempontjából is nagyon fontos lenne.
A fiatalok vállalkozási hajlandóságának kérdése pedig különösen fontos, mivel a döntéshozók Európa-szerte a kisvállalati szektor munkahelyteremtésében – vagyis a vállalkozások fejlesztésében és új vállalkozások alapításának elősegítésében – látják a megoldást.
Egyelőre azonban úgy fest, itthon nem készülnek vállalkozónak a fiatalok. A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students' Survey) kutatás legfrissebb adatai szerint a hallgatók jelentős hányada közvetlenül a tanulmányai befejezése után nagyvállalatnál, vagy kis és középvállalatnál szeretne elhelyezkedni. Különösen a nagyvállalati alkalmazotti létet preferálják, de a közszféra is vonzó célpont.
Összességében a fiatalok 86,1 százaléka alkalmazottként szeretne elhelyezkedni a végzést követően.
Öt év elteltével az alkalmazotti státusz vonzereje lecsökken a vállalkozói elképzelések javára, aminek alapján úgy tűnik, hogy a tapasztalatokat alkalmazottként kívánják a hallgatók megszerezni, és ezen szakmai tapasztalatok birtokában merészebben vágnak bele önálló vállalkozás működtetésébe.
A magyar hallgatók vállalkozási szándéka nemzetközi összehasonlításban alacsony.
A V4, illetve az EU tagállamok zöme is magasabb vállalkozói hajlandósággal rendelkezik.
A kutatás eredményei szerint a nők vállalkozási hajlandósága elmarad a férfiakétól. A nők még nagyobb arányban lennének alkalmazottak, és körükben többen vannak azok is, akik egyelőre nem tudják, milyen karriert választanának. A kutatók szerint e mögött vélhetően a családra és nem szakmai életre vonatkozó elképzelések közti különbség, a hagyományos férfi-női szerepek állnak. A működő cégeket vizsgálva is jól látható az erős férfidominancia és a női vállalkozásoknak egyébként szerte a világon erős előítéletekkel kell megküzdeniük.
Szintén összefüggés mutatkozik a fiatalok vállalkozási hajlandósága és a családi vállalkozói tapasztalatok megléte között. Ha egyik vagy mindkét szülő önfoglalkoztató, az növeli a vállalkozási tevékenység esélyét a fiataloknál nem csak átvevőként, de alapítóként is. Az ilyen háttér hiánya viszont nem csak azt jelenti, hogy a hallgatók szívesebben látnák magukat alkalmazottként a későbbiekben, de általában nagyobb bizonytalanságot is a jövőbeni karrierrel kapcsolatban.
A GUESSS adatfelvételek 10 éves múltja lehetőséget ad nagyobb trendek azonosítására is. Az adatokból jól látszik, hogy 2006 és 2008 között meredeken emelkedett a saját vállalkozást indítani szándékozó egyetemisták aránya (16-ról 36 százalékra), majd 2008-tól, vélhetően elsősorban a gazdasági válság okozta sokk hatására komoly visszaesés következik.
A kutatásról részletesebben a Budapest LAB oldalán olvashatnak.