Hogyan kerülhet a vállalkozásunk adóhatósági ellenőrzés alá?

Man leaning back at desk with hands behind head

A közérdekű bejelentések nyomán indult eljárások száma elenyésző, mára a NAV komplex kockázatelemzési és kiválasztási rendszerének folyamatai a meghatározóak e kérdésben - írja az RSM.hu blogján Csüllög Balázs.

A közérdekű bejelentések nyomán indult eljárások száma elenyésző, és az elektronikus, személyes, valamint telefonon történő névtelen bejelentések benyújtásának 2016-os megszűnését követően mintegy felére csökkent a közérdekű bejelentések száma. A statisztika alapján egyébiránt az ilyen bejelentések nem is működtek túl hatékonyan, pusztán 30 százalékuk bizonyult végül alaposnak, részben megalapozottnak.

Jóval jelentősebb a szerepe a NAV egyre több adatból táplálkozó kockázatelemzési és kiválasztási rendszerének, amely azonosítja az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatokat majd ezek alapján indít el folyamatokat az adófizetési kockázatok kizárására.

Mára egyértelműen e komplex rendszer vált meghatározóvá az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontjából. A kiterjedt adatbázisok tartalma és összefüggései alapján a NAV azonosítja az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatokat és ezek alapján indít el folyamatokat az adófizetési kockázatok kizárására. A kockázatosnak ítélt adózók ellenőrzésének mihamarabbi megindítása az elvárás.

A kockázatelemzés során az adózók bevallásai, az adatszolgáltatások, adóhatósági nyilvántartások, a korábban végzett ellenőrzések és helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok (mint például a legutóbbi budapesti szórakozóhelyeket érintő akció nyugta és bevételnövelő „eredménye"), bíróságoktól, különböző hatóságoktól, valamint más adózóktól származó adatok és nyilvánosan elérhető adatok összevetését, kiértékelését végzi el a NAV illetékes szakterülete.

Amennyiben az elemzés kockázatot tár fel, a NAV adatot kérhet más hatóságtól az érintett adózó adókötelezettségeivel kapcsolatban, amelyet kizárólag további kockázatelemzéshez használhat fel.

Bár senki sem dőlhet hátra az adóellenőrzések kapcsán, ma már az adóhatóság komplex kockázatellenőrző rendszere dönt az adóellenőrzésekről Forrás: PhotoAlto/Ale Ventura

Az adóregisztrációs eljárás során fontos szerepe van a cégbíróságtól érkező, illetve a NAV saját adatbázisaiban rendelkezésre álló adatoknak, valamint az adózók által visszaküldött KOCKERD kérdőív tartalmának. Az elmúlt években számos új adatforrás került becsatornázásra a központi kockázatelemzési rendszerbe. Ilyen az EKÁER bejelentésekhez kapcsolódó folyamatba épített kockázatelemzés, vagy az igencsak látványos adatokkal szolgáló online pénztárgépek adatai. Emellett az áfa-kockázatok, számlázási láncolatok feltárásánál egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tagállami kontrolladatokat szolgáltató VIES és a belföldi összesítő jelentések, valamint az induló online számlaadat-szolgáltatás adatai.

Az éves ellenőrzési irányoknak, prioritásoknak megfelelően elkészített lekérdezési eljárások szempontjai mentén kerül sor az adózók kockázati besorolására, leválogatására. Így a legtöbb irányelvi szempontnak megfelelő, vagy a legnagyobb kockázatot mutató adózók kerülnek be az ellenőrzésre kijelöltek közé, illetve azok, akik a legnagyobb összegű adókedvezményt vagy támogatást vették igénybe.

A témáról jóval bővebben olvashatnak az Rsm.hu blogbejegyzésében.