Kedden 11 hónapja nem látott mélységbe került a kínai jüan az amerikai dollárral szemben, köszönhetően az USA és Kína közti kereskedelmi feszültségek eszkalálódásának. Noha egyre több hír érkezik arról, hogy az Egyesült Államok akár lábon is lőheti magát a vámpolitikájával, ha a világ nagyhatalmai összefognak ellene, úgy tűnik, a devizapiacon a jüan mégis megszenvedi a kereskedelmi háborúval kapcsolatos híreket – írja a CNBC.
A keddi ázsiai kereskedés során a jüan átlépte a 6,7-es szintet a dollár ellenében, amire 2017 augusztusa óta nem volt példa.
Ezzel együtt a kínai jegybank (People's Bank of China) a piacnyitás előtt 6,6497-es szinten határozta meg a jüan középárfolyamát, ami a leggyengébb rögzítési szint tavaly augusztus óta – és nagyjából 0,5 százalékkal marad el a hétfői 6,6157-es középtől. A kínai központi bank általában 2 százalékos pozitív vagy negatív eltérést szokott tolerálni a meghatározott középárfolyamhoz képest az amerikai dollár ellenében.
A jüan sorozatos gyengülése a szakértők szerint elsősorban az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktusnak tudható be. Donald Trump kormánya ugyanis 34 milliárd dollár értékű kínai importra akar 25 százalékos vámot kivetni július 6-ától, ami összesen 800 árukategóriát érintene. Az eddigiek alapján ugyanezen a napon Kína is visszavágna, és ugyanilyen értékben szintén 25 százalékos vámot vetne ki amerikai termékekre.
Mindez pedig igencsak negatívan érinti a kínai piaci hangulatot, függetlenül attól, hogy ki melyik fél mellett teszi le általában a voksát a kereskedelmi háborúban. Befektetési szempontból ugyanis fontos tényező, hogy
Kína feltörekvő piaci kategóriába esik, és a piaci szereplők az elmúlt időszakban lendületesen elkezdtek megszabadulni a feltörekvő eszközöktől
– hogy főként a dollárt és az amerikai állampapírokat válasszák menedékeszközként. Így lehet az, hogy a kínai jüan, mint feltörekvő piaci deviza, komolyabb pofonokat kapott az elmúlt időszakban.
Nem véletlen, hogy a kínai jegybank kormányzója jelezte, alapvetően a dollár erejének, illetve a külső bizonytalanságoknak tudják be a jüan gyengélkedését. A kínai fizetőeszköz egyébként júniusban 3,25 százalékos esést hozott össze, ami sokak szemében hasonlít a 2015 augusztusi eseményekhez, amikor is a kínai központi bank váratlanul elengedte a jüan kezét, és hagyta, hogy az közel 3 százalékot essen a dollárral szemben.
Mások szerint azonban nem várható, hogy a 2015-ös események megismétlődnek.
Akkor ugyanis a válságot a kínai jegybank idézte elő, míg a manapság tapasztalható leértékelődésnek megvannak a külső piaci alapjai,
elsősorban a kereskedelmi háború kockázataira alapulva – mondta Iris Pang, az ING közgazdásza. Ez pedig azt jelenti, hogy a központi bank most csak hagyja, hogy a piac diktálja a jüan gyengülésének az ütemét – tette hozzá a szakértő.
Ezzel párhuzamosan az ING most már arra számít, hogy a korábban várt 6,6-os szint helyett a jüan 7 dolláron fog állni az idei év végére. Ráadásul az is megnyugtató lehet, hogy – szemben a 2015-ös eseményekkel –
most nem fenyegeti a kínai gazdaságot az a kockázat, hogy a növekedése hirtelen elkezd beszakadni.
A kínai illetékes hatóságok közlései alapján pedig úgy tűnik, Kína felkészült arra, hogy megfelelően monitorozza, és indokolt szinten tartsa fizetőeszközének árfolyamát.