A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a magyar foglalkoztatottságra és munkanélküliségre vonatkozó II. negyedéves adatokat.
Ebből az derül ki, hogy a munkanélküliség tovább csökkent Magyarországon, a 2018. április-júniusi időszakban
3,6 százalékos volt.
Horváth András, a Takarékbank elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy ez az EU-ban a harmadik legjobb adat.
Harmadik hely
Simon Attila István, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkár szerint az Európai Unióban Csehország áll az élen, ahol a munkanélküliségi ráta nem éri el a 3 százalékot, azt követi Németország (3,4 százalék), Magyarország pedig Lengyelországgal halad fej-fej mellett a 3,6 százalékos munkanélküliségi rátával.Ez azt jelenti, hogy tavalyhoz képest 31 fővel kevesebb munkanélküli van,
létszámuk 165 ezerre csökkent az idei II. negyedévre.
Ez 0,7 százalékpontos csökkenés.
Nemek szerinti bontásban nincs nagy eltérés, a férfiaknál 3,5 százalékos, a nőknél 3,7 százalékos munkanélküliségi ráta figyelhető meg.
Az átlagos munkanélküliségi időtartam 16,8 hónap,
a munkanélküliek 42,9 százaléka legalább egy éve keres állást, azaz tartósan munkanélküli.
A legtöbb munkanélküli Észak-Alföldön van (6,4 százalék), míg a Nyugat-Dunántúlon a legjobb a helyzet, itt csak az emberek 1,6 százaléka munkanélküli.
A KSH foglalkoztatottsági adataiból az derül ki, hogy a második negyedévben
átlagosan 4 millió 475 ezer fő dolgozott Magyarországon.
Ez 55 ezer fővel több, mint egy évvel korábban volt, a növekedés 1,2 százalékos.
Simon Attila István, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára szerint
a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien az országban, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontra csökkent.
Ez azt jelenti, hogy a 15-64 éves korosztályban
a foglalkoztatottsági ráta 69,3 százalékos volt április-június között.
További jó hír, hogy míg a közfoglalkoztatottak száma 39 ezer fővel csökkent tavalyhoz képest, addig az elsődleges munkaerőpiacon 100 ezerrel többen dolgoznak.
Külföldön is kevesebben vállalnak munkát, számuk 6 ezer fővel csökkent.
A foglalkoztatottság szinte mindenhol emelkedett, legjobban a Nyugat-Dunántúlon, itt 2,7 százalékpontos volt a bővülés.
Az EU külön módszertannal méri a foglalkoztatottságot, de Magyarország ebben a tekintetben is jól áll.
A 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal,
74,5 százalékra emelkedett.
Ez azért jó hír, mert az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, amelyet 0,5 százalékpont híján már 2018-ban teljesít Magyarország.
Ráadásul ez az adat érdemben meghaladja az unió 72,2 százalékos átlagát.
A legjobb adattal Csehország rendelkezik, itt 78,5 százalékos a foglalkoztatottság.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatottak száma várhatóan
idén a nyári hónapokban fogja átlépni a 4,5 millió főt az 1980-as évek eleje óta először.
A munkanélküliségi ráta 2018-ban 3 százalékig süllyed a nyár végére,
az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet.
Ez azt is jelenti, hogy tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé a magyar gazdaság, azonban a sokat hangozatott munkanélküliségi ráta helyett ennek megállapításához sokkal érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, ami sokkal inkább kifejezi ezt az állapotot.
Ezt a rátát tekintve pedig további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben, a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest. Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új munkahelyet jelent,
ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.
Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság közel 500 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.