Kevesebb magyar vállalna külföldön munkát

Sokkal kevesebb magyar akar külföldön dolgozni, mint négy éve és Magyarország iránt is kevésbé érdeklődőek a külföldi munkavállalók, derül ki a 197 országban, 366 ezer munkavállaló és hatezer munkaerő toborzó megkérdezésével készített „Decoding Global Talent 2018" kutatásból.

A Boston Consulting Group (BCG) és a The Network által készített nemzetközi kutatás keretében Magyarországon a Profession.hu és a BCG 12 443 munkavállalót kérdezett meg. A felmérés eredménye szerint

a magyaroknak csak a 35 százaléka menne külföldre dolgozni, míg a globális átlag 57 százalék.

Ez a mutató alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt, amikor 58 százalék mondta, hogy szívesen költözne külföldre dolgozni. Magyarországon a csökkenés a fiatalok és a magasan képzettek körében is szignifikáns, a fiatalok 45 százaléka menne külföldre, szemben a korábbi 60 százalékkal, míg a magasan képzetteknek most 37 százaléka költözne külföldre, ellentétben a 2014-es 65 százalékkal.

Érdekes eredmény, hogy

a 20 év alattiak mobilitási hajlandósága 66 százalék, ami meghaladja a globális átlagot.

A hazai munkaerőpiacra évtizedek óta érezhető hatást gyakorol, hogy a magyar átlagnál (35 százalék) többen mennének külföldre munkát vállalni az IT és technológiai szektorban dolgozók közül (46 százalék), az üzleti adminisztrációból (44 százalék) és a médiából (43 százalék). A doktori fokozattal rendelkezők szintén ide tartoznak, közülük 40 százalék költözne külföldre, dolgozni.

A felmérés szerint egész Kelet-Európában csökkent az elvándorlási szándék, míg 2014-ben még a globális átlagnál nagyobb mértékben terveztek külföldi munkavállalást ebben a régióban. A tanulmány szerint a változás oka, hogy a kelet-európai országok gazdaságai megerősödtek és a korábbiaknál sokkal jobb munkalehetőségeket teremtettek az itt élők számára.

„Globálisan az emberek 57 százaléka lenne hajlandó a jobb munka érdekében külföldre költözni, ami ugyan magas érték, de közel 7 százalékponttal alacsonyabb, mint 2014-ben, amikor az előző hasonló felmérés készült," – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti vezető szakértője.

Bár a kutatásról kiadott közlemény nem említi, de a kisebb külföldi munkavállalási kedv további oka lehet a hazai munkaerőhiány Forrás: Thinkstock

Németország lett a második legnépszerűbb desztináció az USA után. Németország nem csupán a teljes népességen belül, hanem a 30 év alattiak között is a második legnépszerűbb célország, mind a mester-, mind a doktori fokozattal rendelkezők, valamint a digitális szakemberek körében. „Ezek a szakemberek azok, akiknek a megjelenése Németországban különösen fontos a demográfiai helyzet okozta kihívások miatt," - mondta Rainer Strack, a BCG egyik vezető partnere.

A tanulmány a munkavállalóknak a munkáltató felé való elvárásait is vizsgálta.

Magyarországon csak a negyedik legfontosabb szempont a fizetés, megelőzi a munka és élet egyensúlya, a jó kapcsolat a kollégákkal és a munka elismerése.

A fizetést követi a munkahely biztonsága, a munkáltató pénzügyi stabilitása, a jó kapcsolat a főnökkel, az együttműködésen alapuló munkavégzés, a munka érdekessége és a munkavégzés intenzitása.

Az eredményekből jól látható, hogy

a megváltozott gazdasági környezetben nagymértékű szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy egy munkáltató hosszú távon is versenyképes maradjon.

A kutatás teljes anyaga letölthető innen.