Növekvő nyomást jelent a német külkereskedelmi többlet Németország számára, és ez már nemcsak az Egyesült Államokkal, de más partnerekkel, például az Európai Unió országaival kapcsolatban is igaz – mondta a CNBC-nek Gabriel Felbermayr, a müncheni székhelyű Ifo Center for International Economics (Ifo) kutatóintézet igazgatója.
A többlet kezd mérgező lenni, és
már Németországon belül is egyre többen érvelnek úgy, hogy tenni kell valamit annak érdekében, hogy csökkenjen
– tette hozzá a szakember. Németország egy exportorientált, a feldolgozóiparra rendkívül erősen építő gazdaság, és a kereskedelmi többlet kérdése már jó ideje fontos téma az országban. A korábban megfogalmazott számos kritika mellett már Berlinen is igen nagy a nyomás, hogy fokozza a belső keresletet és az importot.
A külkereskedelmi többletre ugyanis sokan a kereskedelmi protekcionizmus egyik kiemelt jeleként tekintenek, ami viszont számos partnergazdaság helyzetét megnehezíti. A számokat tekintve Németország külkereskedelmi többlete tavaly először zsugorodott 2009 óta – 300,9 milliárd dollárra.
Az USA-val folytatott kereskedelem többlete azonban továbbra is 64 milliárd dollár volt.
Innen nézve nem volt teljesen indokolatlan, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly igen erőteljesen kikelt a Németországgal fennálló amerikai kereskedelmi deficit ellen.
Részben éppen ezek a kereskedelmi egyenlőtlenségek vezettek ahhoz, hogy Trump az elmúlt hónapokban vámokkal fenyegette meg az USA két hatalmas és igen fontos kereskedelmi partnerét: a kínai technológiai termékeket, illetve az európai autóipart.
Ráadásul amerikai szempontból az is egyre kényelmetlenebb, hogy Európa tekintetében a fenti probléma már nem is csak a németekkel szemben áll fenn.
A közép- és kelet-európai régióval ugyanez a helyzet.
Miként Eric Lonergan, az M&G alapmenedzsere hangsúlyozta, ha megnézzük Magyarország, Lengyelország és Csehország összesített eredményét, akkor az látszik, hogy az amerikai kereskedelmi mérleg (kiegészítve külföldi beruházások profitjával és a transzferekkel is) negatív tartományban van. Ugyanez érvényes egyébként Olaszországra is, vagyis az USA egyre nehezebb helyzetben van Európa jelentős részével szemben.
Visszatérve Németországhoz, az sem könnyíti meg a német gazdaság helyzetét, hogy múlt csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,2 százalékra vágta vissza az idei GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát. A szervezet szerint ugyanis
a kereskedelmi protekcionizmus, illetve az érdemi megállapodás nélkül bekövetkező brexit komoly rövid távú kockázatokat jelentenek Európa legnagyobb gazdaságára nézve.
A Valutaalap áprilisban még 2,5 százalékos növekedést várt 2018-ra Németországtól. Ezzel együtt viszont az IMF friss előrejelzése szerint a 2019-es növekedés 2,1 százalékos lehet a korábban várt 2,0 százalékhoz képest.