A teljes munkaidőben alkalmazott emberek többsége hétfő-péntek ritmusban dolgozik, általában napi nyolc órát. Ez a rendszer világszerte beégett a vállalatok munkarendjébe, csak kisebb-nagyobb eltérésekkel találkozni.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ez lenne a legideálisabb mennyiség a munkavégzés szempontjából.
Elon Musk például azt tanácsolja mindenkinek, hogy hozzá hasonlóan heti 120 órát dolgozzon,
mert így háromszor olyan gyorsan érhető el egy kitűzött cél - írja a The Guardian.
Ennek ellentmond több tanulmány is, amelyek az állítják, hogy akinek többet kell dolgoznia,
az boldogtalanabb és kevéssé produktív lesz.
Több országban is próbálkoztak már azzal, hogy megkurtítják a 40 órás munkahetet. Legutóbb egy új-zélandi cég került a címlapokra azzal, hogy tesztelte a négynapos munkahetet.
A Perpetual Guardian jogi irodánál 240 alkalmazott vett részt a kísérletben.
A kísérletnek több érdekes tanulsága is volt:
Eközben a cég hatékonysága/termelékenysége nem csökkent.
Pszichológiai háttér
Az eredmény meglepő, és egyes munkakörökben nehezen bevezethető. De mi áll a háttérben? Az Aucklandi Egyetem kutatói szerint motivációs indíttatású, hogy nem csökken a cég termelékenysége.
Ha a vezetőség azt mondja, hogy mostantól heti négy napot dolgozunk öt helyett ugyanannyi fizetésért, akkor annak a dolgozók örülnek. Ha hozzáteszik azt is, hogy ha a rendszer nem működik, akkor visszaállunk az öt munkanapra, akkor az alkalmazottak már motiváltak is lesznek.
A jogi irodánál megfigyelhető volt az emberek időben érkeztek, nem mentek el korábban,
gyakorlatilag varázsütésre váltak hatékonyabbá.
A tanulmány szerint rövidebb szüneteket tartottak az emberek, illetve kevesebbet lógtak valamelyik közösségi oldalon.
A VoucherCloud felmérése szerint egy dolgozó átlagosan
2 óra 32 percet tölt valódi, hatékony munkavégzéssel.
Hogy mi mindennel ütik el a dolgozók az időt, arról korábban itt írtunk. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy a nyolc óránál rövidebb munkaidővel érdemes próbálkozni.
Ezt több országban is tesztelték már, a leghíresebb talán egy izlandi kísérlet,
ahol egy éven keresztül néhány irodában felére csökkentették a munkaidőt.
Meglepetésre a cég költségei és a teljesítménye nem esett vissza, ellenben a munkavállalók elégedettsége növekedett.
Németországban az egyik legnagyobb szakszervezet kiharcolta a 28 órás munkahetet, amelyet két évre lehet kérni.
Azonban nem mindenhol járt sikerrel a munkaidő megrövidítése. Svédországban 68 nővérnek kellett napi 8 helyett 6 órát dolgoznia egy göteborgi nyugdíjas otthonban.
A Bloomberg cikkéből azonban kiderül, hogy a kísérlet balul sült el, mert a munka mennyisége nem csökkent, ezért további 12 embert kellett felvenni, hogy pótolni tudja a vezetőség a kiesett munkaórák számát. Ez összességében azt eredményezte,
hogy jóval drágábban (1,3 millió dollárral) tudta az otthon pótolni a kieső munkaerőt.
Hasonlóan elbukott egy kísérlet egy amerikai vállalatnál, ahol a négynapos munkahéttel próbálkoztak. A cég marketing igazgatója szerint az emberek hatékonyabban tudtak együttműködni az eredeti, ötnapos munkahét alatt,
ráadásul az ügyfelek is azt szeretnék, hogy a vállalat az egész héten elérhető legyen.
A kulcsszó a munka és magánélet közötti egyensúly. Erről Jan Emmanuel De Neve, az Oxford Egyetem egyik professzora készített tanulmányt - írja a BBC.
Szerinte, ha ez az egyensúly ideális,
akkor azzal a cégek pénzt spórolhatnak, ugyanis kisebb az esély arra, hogy a munkavállaló felmondjon.
A tanulmány kimutatta azt is, hogy a megkérdezett munkavállalók között ez az egyensúlyi állapot a legfontosabb szempont, ha arról kérdezik őket arról, hogy mennyire elégedettek az életükkel.
Erre az olyan tradicionálisan munkamániás országokban is kezdenek rájönni, mint Dél-Korea. Májusban az Origo is megírta, hogy van olyan állam, ahol egyáltalán nem szabályozzák a maximális munkaórák számát, vagy épp nagyon magas az.
Thaiföldön például 84 óra a maximum.
A dél-koreai kormány azonban felismerte, hogy a túlhajszolt emberek helyett inkább boldogabb emberekre lenne szükség, így Dél-Korea 52 órában húzta meg a felső plafont.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon a heti munkaidő felső határa 48 óra, de ez készenléti munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén 72 órára emelhető.John Maynard Keynes a modern makroökonómia megteremtője. A modern közgazdaságtan atyja a munkaórákkal kapcsolatban is megfogalmazta véleményét.
Keynes szerint a technológia fejlődése miatt a csökkenni fog a munkanapok száma, emiatt mindenkinek több ideje jut a pihenésre.
Keynes azt jósolta, hogy 2030-ra az emberiség már olyan magas technológiai szintre jut, hogy a 15 órás munkahét normális lesz.
Úgy tűnik, hogy Keynes jóslata optimista volt, de kétségtelen, hogy egyes országok és vállalatok elkezdték feszegetni a határokat.
Az eredmények egyelőre vegyesek, és erősen kérdéses, hogy érdemes-e csökkenteni (és ha igen, akkor mennyivel) a 40 órás munkahetet. Egy ilyen döntés meghozása erősen függ a munkakörtől, ezért korábban összeszedtük azokat a helyeket, ahol a négynapos munkahétre való váltás a legvalószínűbb.
Kattintásra galéria nyílik!