Az öröklés megtervezése egy részletes átgondolást igénylő folyamat. Az örökhagyónak lehet olyan szándéka, hogy valakit csak a hagyatéki vagyonból részesítsen, illetve – főként termelő vagyon esetén – lehet az az igénye, hogy halála utánra is olyan rendszert hagyjon, amely a vagyon megóvását biztosítja - írja dr. Szűcs Bálint ügyvéd az RSM.hu blogján. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket.
A hagyományrendelés keretében az örökhagyó rendelkezhet úgy, hogy a hagyatékban szereplő valamelyik vagyontárgyat egy bizonyos személynek juttassa. De arra is van lehetőség, hogy egy meghatározott feltétel bekövetkezését követően a hagyományban részesülő helyébe más lépjen.
A végrendeletnek egy egyedi, de nem teljes értékű alternatívája az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás.
Ez döntően abban különbözik a végrendelettől, hogy kétoldalú jogügylet, így egyoldalúan nem vonható vissza.
Az öröklési szerződésnél a vele szerződőt tartás vagy életjáradék ellenében örökösévé teszi az örökhagyó. A halál esetére szóló ajándékozás csak az ajándékozó halála esetén lép életbe és természetesen csak akkor lesz érvényes, ha az ajándékozott túléli az ajándékozót. Az ajándékozás tárgya csak a hagyatékban meglévő vagyontárgy lehet.
Sok esetben előfordul, hogy lenne örökös, de az nem tudja továbbvinni a cég vezetését. Ugyanakkor, mivel az örökösök a családból kerülnek ki, természetesen az ő jövőbeni megélhetésük miatt fontos lenne a cégben hagyni őket. Ez egy eléggé komplex helyzet, hiszen a céget úgy kell továbbvinni, hogy abban az örökösök passzív tulajdonosok legyenek, a cég viszont prosperáljon. Ez egyébként inkább üzleti, mint jogi kérdés.
Ilyenkor célszerű lehet a vállalkozást részben a szakmai vezetők, dolgozók irányítása alá helyezni.
Az üzletrész áthelyezésére egyszerű törzsrészvény, elsőbbségi részesedés vagy munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) részeként kerülhet sor.
A cégvezető halála utáni időket a cégvezető még életében a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióval is megnyugtatóan elrendezheti. Ez egyoldalú jognyilatkozattal megvalósítható, akár szerződéssel, akár végrendeleti formában. Ezzel a vagyonrendelő (örökhagyó) tulajdonjogot, jogot, követelést vagy más forgalomképes javakat ruház át egy vagyonkezelőre és nyilatkozatot tesz a vagyon kezelésének módjára vonatkozóan.
A bizalmi vagyonkezelési szerződésben sokkal több megkötést adhat az örökhagyó, szemben a végrendelettel,
ennek megfelelően kikötheti a vagyonkezelés időtartamát (legfeljebb 50 évre), a vagyonkezelés elveit és feltételeit, a vagyonrendelő számára fenntartott jogosultságokat, a vagyonkezelő által kötelezően előírt szabályokat és a vagyonkezelő díjazásának megállapítását.
A bizalmi vagyonkezelés során az is kiköthető, hogy a vagyon bizonyos feltételek bekövetkezése esetén szálljon át a kedvezményezettekre, azaz a tényleges örökösre. Erre akkor célszerű gondolni, ha az örökös még tanulmányokat folytat, így a tulajdonosi pozícióba kerüléshez egy megfelelő feltétel lehet a tanulmányok befejezése, a diploma megszerzése. Addig a vagyonkezelő biztosíthatja számára például a tanulmányok finanszírozását.
A teljes írás az RSM.hu blogján olvasható el.