A nem reprezentatív kutatás során 192 HR szakember mondta el a véleményét arról, milyen nehézségekkel szembesülnek a jelenlegi szervezeti kultúrában, amelyek rövid távú megoldásra várnak.
A felmérésből kiderült, hogy a HR-esek 12 százalékának az jelenti a legalapvetőbb gondot, hogy
a terület szervezeten belüli stratégiai szerepét nem ismerik el annyira a döntéshozók, mint az véleményük alapján szükséges lenne.
Szerintük, a vállalatvezetők végrehajtókként tekintenek rájuk és ezért nem vonják be őket a vállalat jövőjét igazán meghatározó döntésekbe, amit alapvető problémának tartanak. A szakemberek ezen belül a vezetői szemléletváltást tartják az elkövetkező néhány év fő feladatának, ráadásul úgy vélik, a HR stratégiai szerepét adatokon és méréseken alapuló működéssel lehetne leginkább erősíteni.
A másik nagy terület, amire a HR-esek szerint sürgősen megoldást kell találni, azok a digitális transzformációval kapcsolatos problémák.
A felmérés feltérképezte, hogy mit gondolnak a HR-esek a következő kérdésről: a digitális átalakulás vajon csak IT-feladat-e, és ezt vállalati szinten vajon szükséges elfogadtatni. A felvetéssel a válaszadók 63 százaléka teljes mértékben vagy nagyon egyetért.
A megkérdezettek ezen kívül úgy gondolják, hogy a fejlődéshez fel kell számolni az elszigetelten működő szervezeti egységeket, hogy közösen hozhassanak létre projekteket, és teljes egészében átláthassák egy-egy kolléga munkavállalói élményútját.
Emellett a megkérdezettek hasonlóan nagy számban (a problémát értékelők 61 százaléka fejezte ki egyetértését) érzik úgy, hogy a digitalizációt megelőző folyamat-egyszerűsítések HR oldalról is támogatást igényelnek – például változásmenedzsmenttel és megfelelő kommunikációval -, így megelőzhetők és kezelhetők a munkatársak negatív reakciói.
Érdekes módon a tanulmányból az látszik, hogy a HR-esek egyetértése szervezeti mérettől függően megoszlik abban a kérdésben, hogy a digitalizáció segíti-e a felesleges adminisztráció csökkentését, ezáltal kevesebb stresszt okozva a kollégáknak. A mikrovállalatoknál dolgozó HR-esek a legérzékenyebbek erre a problémára, szerintük a digitalizáció nagyban hozzájárulna az adminisztrációs terhek felszámolásához, ezzel szemben az óriáscégektől érkező szakértők csupán fele ennyien gondolják ugyanígy.
A digitális trendek azonban nemcsak a "bürokratikus" eljárásokat egyszerűsítik, hanem a hangsúlyokat is átrendezik. A vizsgálatban résztvevők 42 százaléka úgy véli ugyanis, hogy a HR funkciója egyre inkább átalakul: a folyamatok globalizációja, a digitalizáció és az automatizáció lefedik az operatív funkciókat,
a HR-nek ezért egyre inkább az agilis és a munkavállalói élményre fókuszáló működést kell a stratégia középpontjába állítania.
Ez a fajta munkaerő-központú működés egyértelműen befolyásolja a dolgozók hosszú távú megtartási képességét, illetve a szenior munkavállalókhoz való hozzáállást is, amelyek szintén jelentős dilemmaként merültek fel a kutatás során. Általánosan elmondható, hogy a cégek többsége munkaerő toborzási és megtartási kihívásokkal küzd, amire a komplex képzési lehetőségek és a hosszú távú perspektíva jelenthet megoldást a HR-esek szerint.
A számok alapján elmondható, hogy a három, leggyakrabban említett problémakör (HR startégiai szerepe, digitális transzformáció, megtartás) azonos mértékben nyomja a HR-esek vállát. A válaszadók közel tizede (8 százaléka) azonban hasonlóan lényegesnek tartja az emberközpontúságot is, azaz, hogy például a digitalizáció segítségével úgy alakítsák a folyamatokat, hogy több időt tudjanak foglalkozni a munkatársak igényeivel, fejlesztésével. Különösen fontos figyelni arra is, hogy az adatorientált vállalati működés ellenére a vezetők minél emberibb módon bánjanak az alkalmazottakkal a belső és külső kommunikáció során egyaránt.
A teljes cikk az Mmonline.hu oldalon olvasható el.