A mintegy 3060 kilométeres szupersztráda jelenleg az USA lakóinak mintegy 40 százalékát szolgálja ki, és ezzel az egész észak-amerikai kontinens legkihasználtabb útja.
A hatalmas pályának New Jersey és Pennsylvania között továbbra is hiányzik egy szakasza. A sofőröknek ezért a több mint tíz kilométeres távolságot helyi, alsóbbrendű utakon haladva kell megtenniük, mielőtt újra visszatérhetnének a gyorsforgalmú útra.
Tény azonban, hogy a hiányzó szakasz különösen nehéz terepviszonyokat, völgyeket is jelent.
Az egyik építővállalat már évek óta dolgozik a területen, 400 millió dolláros költséggel.
A Bloomberg információi szerint szeptember 24-re elkészülhet a kérdéses szakasz, és a forgalom előtt is megnyílhat.
Ha 61 év után befejeződik az I-95-ös építése, azzal maradéktalanul megvalósul Eisenhower elnök 1956-os, szövetségiautópálya-építési programja. Akkor az egyik államtitkár arról azt mondta, ez minden idők legnagyobb, közcélokat szolgáló infrastrukturális fejlesztési programja.
Valóban, akkor ahhoz 25 milliárd dollárt rendeltek, ami mai árakon 230 milliárd dollárnak felel meg.
Forintosítva ez több mint 62 ezer milliárdot jelent, alig kevesebbet, mint Magyarország kétévnyi GDP-jét.
A mintegy 64 ezer kilométernyi sztráda megépítésére vonatkozó finanszírozás azonban 1969 után elapadt, így ez a kontinenst átszelő szuperút sem fejeződött be.
A befejezetlen szakasz azonban nem az egyetlen – megoldódni látszó – gond. Az öt-hat évtizeddel ezelőtt megvalósított útberuházások többsége kezd elöregedni, egyes vélekedések szerint azért is, mert karbantartásukra az elmúlt évtizedekben az indokoltnál kevesebbet fordítottak.
Például az Amerikai Építőmérnökök Társasága úgy számolt, 2016 és 2025 között legalább 1400 milliárd dollárt kell költeni a legszükségesebb feladatokra, és még
így is 4 ezer milliárdos mínuszt jelenthet a GDP-ben az, hogy az utak egy része olyan állapotban van, amilyenben.
Washington a jelek szerint felismerte a problémát. Donald Trump elnök korábban ígéretet tett arra, hogy a szövetségi kormány a következő egy évtizedben 1500 milliárd dollárt áldoz az infrastruktúrára.