Ötödével nőtt a közjegyző előtt kötött lakásbérleti szerződések száma

Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint egyre többen fordulnak közjegyzőhöz azért, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben. Az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött ingatlanbérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés.

A kamara szerint

a nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő tegyen közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást,

amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak a bérleményt visszaszolgáltatja. Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt az önkormányzati tulajdonú lakásba költöző bérlőktől.

A lakásbérlés buktatói, avagy vigyázz a tulajdonossal és a szomszédokkal Forrás: Shutterstock

A közjegyzők tapasztalatai szerint a bérleti szerződést 10 esetből 7 alkalommal tipikusan azért mondják fel, mert a bérlő nem fizeti a bérleti vagy közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit, azaz nem a szerződés szerint használja az ingatlant. A közjegyzői kamara a közleményben hivatkozik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adataira, eszerint a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben évente megközelítően 300 esetben hajtanak végre ingatlan kiürítést bírósági határozat alapján.

A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi,

hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el - hívja fel a figyelmet a MOKK.