Magyarországon öt nagyobb tájkörzetben termelnek dinnyét, ezekben különböző időszakokban érik meg a gyümölcs. Legkorábban Békés és Baranya megyében indul a dinnyeszüret, utána következik Tolna és Fejér, majd Heves megye és a Jászság, utolsóként pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - idézi Mártonffy Bélát a lap hétfői száma.
"Az időjárás kedvezett a jó termésnek, az elmúlt évektől eltérően pedig már a szezon elején megfelelő árak alakultak ki itthon. Sajnos a korai termés viszont nem találkozott igazán a német, osztrák és baltikumi exportpartnerek igényeivel, hiszen ott még késői termesztésű olasz, görög, spanyol és macedón dinnyék voltak" - tette hozzá.
Békés és Baranya megyében lassan befejeződik a szezon, Tolna- és Fejér megyében néhány napon belül, szűk két hét múlva pedig Hevesben és a Jászságban is lezárul a dinnyeszüret. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből azonban még augusztus végéig bőségesen érkezik dinnye. Az a tendencia, amely az elmúlt években kialakult, vagyis hogy Békés megyében némileg zsugorodott a termőterület, nem okoz csökkenést az össztermés mennyiségében, hiszen emellett párhuzamosan Szabolcsban növekedett a dinnyetermesztés aránya.
Összességében Mártonffy Béla szerint a magyar dinnyetermelő társadalom rendkívül felfelé ívelő időszakot él meg, a legmodernebb előállítás Békés megyében zajlik, Szabolcsban pedig, ahol idáig gyengébb technológiákkal dolgoztak és gyengébb fajtákat állítottak elő, elindult a modernizáció, ezért a következő években a termelés növekedésével számolnak.
A NAK éppen ezért ősszel roadshow-t indít az öt fő dinnyetermő tájkörzetben, amelyben a modern technológiákat és fajtákat ismertetik meg a gazdákkal.