A vezérigazgató az interjúban kifejtette, hogy
a több tíz milliárdos fejlesztési elképzelések önerejének biztosítása érdekében értékesítik a visontai naperőművet, továbbá eladnak az erőmű profiljába nem illeszkedő ingatlanokat is.
A saját forrás mellett pályázati forrásokra, hitelre vagy akár nemzetközi alapok pénzére is számítanak, illetve egyes beruházásoknál az állam beszállása is szóba jöhet.
A társaság két új naperőművet létesít, összesen 40 megawattnyi kapacitással. Telepítenek egy biztonsági gázkazánt is az erőmű ipari parkjában lévő ügyfelek jobb ellátása érdekében, és 2021-re készülhet el egy évi 400 ezer tonna települési hulladékot (RDF) hasznosító blokk.
A tervekben szerepel az erőmű eddigi biomassza-beszállítójának, a Geosolnak a megvásárlása is.
Emellett az energiatárolásba is befektet a társaság:
a Teslával egy 5 megawattos száraztároló létesítésébe fogtak, valamint kialakítanak az erőmű közelében a hegyekben egy 600 megawattos, hagyományos szivattyús-tározós erőművet is.
A vezérigazgató szerint a Mátrai Erőmű a beruházások megvalósításával meg kívánja őrizni azt a pozícióját, hogy Paks után a legtöbb áramot termeli, továbbá megcélozza az évi 100 milliárd forintos árbevétel mellett a 10 milliárdos nyereséget.
2030-ban is mi szeretnénk előállítani az országban fogyasztott áram 15 százalékát, ami a hazai termelés ötödét jelenti. Nem kizárt, hogy addigra már e mögött egy nap-gáz-RDF-biomassza energiaforrás-összetétel áll majd
– jelentette ki Valaska József a Világgazdaságnak.