Az ELTE-n fizikus diplomát szerző Barabási Albert-László jó ideje az Egyesült Államokban dolgozik. Az IBM-nél dolgozta ki híres hálózatelméletét, az erről szóló, a 2002-ben megjelent Behálózva (Linked) című műve tudományos bestseller lett. Jelenleg a Harvard tanára, de a hazai tudományos élethez is kötődik, így a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, tanított a CEU-n, emellett Vicsek Tamás akadémikussal az autonóm dróncsapatok együttmozgásának problémájára talált megoldást, továbbá a Maven7 nevű magyar startup tudományos tanácsadója.
A Scipher Medicine-t (korábbi nevén DZZOM-ot), mely a kutató legújabb kutatási eredményeit próbálja alkalmazni a gyógyítás területén, 2014-ben alapította.
A startup arra keres megoldást, hogy hogyan lehet személyre szabott gyógyszerek fejlesztésével hatékonyabbá tenni nehezen gyógyítható betegségek kezelését.
Az ötletet egyébként ismét a hálózatkutatás adta. A probléma az, hogy az egyes hatóanyagok másként hatnak különböző emberekre. Ahhoz, hogy a kezelés hatékony legyen, és a nehezen kezelhető betegségeket is lehessen jó hatásfokkal gyógyítani, fel kell térképezni genetikai változások hálózatos működését.
A kutatók elkészítették az emberi sejtekben zajló biológiai folyamatok hálózati térképét. A térkép létrehozásához részben bilológiai kutatások, részben hálózati kutatások eredményeit használták fel.
Így derült ki, hogy az emberi sejtben a hálózati működéssel leírható folyamatok zajlanak le.
Lényegében erre alapították a céget, mert a modell alapján elég pontosan jósolható az is, hogy egy bizonyos betegségre kinél milyen hatóanyag hozhat eredményt a gyógyításban. A platform azonosítja az adott betegnél a betegség mögött meghúzódó sejtmolekuláris folyamatot, és ez alapján tudja megjósolni, hogy melyik gyógyszermolekula lesz a leghatékonyabb a kezelésben.
A teljes írás a Bitport.hu-n olvasható el.