Indoklásában az uniós bizottság aláhúzta, a támogatás az egységes piacon belüli verseny indokolatlan torzítása nélkül fog hozzájárulni az észak-magyarországi régió fejlődéséhez, és csökkenteni fogja a környezeti kockázatokat.
A beruházás az észak-magyarországi régióban található Kazincbarcikán valósul meg,
a tájegység az Európai Unió (EU) működéséről szóló szerződés alapján regionális támogatásra jogosult terület – tették hozzá.
A bizottság kiemelte, a regionális állami támogatásokról szóló uniós iránymutatás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az EU kevésbé fejlett régióiban támogassák a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást, valamint előmozdítsák a területi kohézió megvalósulását az egységes piacon.
Mint közölték, a Magyarország által nyújtott 45 millió euró összegű beruházási támogatás elősegíti a BorsodChem tervének megvalósítását, hogy 142 millió eurót ruházzon be egy anilin előállítására alkalmas új létesítménybe a meglévő kazincbarcikai üzemében.
A gyáregységben a vállalat jelenleg az építőiparban, a gépjárműiparban használt, valamint háztartási készülékek, ruházat és lábbeli előállításához használt vegyületet, metiléndifenil-diizocianátot (MDI) gyárt.
Az uniós bizottság aláhúzta, hogy
az állami finanszírozás nélkül a projektet Magyarországon vagy más uniós tagállamban nem hajtották volna végre,
mivel a kedvezményezett számára olcsóbb lett volna a csoport meglévő kínai gyártóüzemeiből behozni az anilint. A bizottság azt is megállapította, hogy a támogatás összege nem lépi túl azt a minimálisan szükséges összeget, mely a projektet elégségesen jövedelmezővé teszi a vállalat számára ahhoz, hogy a beruházás megvalósítása mellett döntsön.
Az értékelés szerint
a beruházás hozzá fog járulni a munkahelyteremtéshez és egy hátrányos helyzetű régió gazdasági fejlődéséhez,
valamint a mérgező anilin nagy távolságra való szállításával járó környezeti kockázatokat is mérsékelni fogja.
Az uniós bizottság a felsoroltak alapján arra a következtetésre jutott, hogy a projekt regionális fejlesztésre és az EU környezetvédelmi célkitűzéseire gyakorolt pozitív hatásai egyértelműen meghaladják az állami támogatás által előidézett versenytorzulás hatásait – tették hozzá.