Amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2013-ban elkezdte kivezetni az eszközvásárlási programját, sokan rettegtek attól, hogy a tőkekivonás komoly bajokat fog előidézni a feltörekvő piacokon. Akkor az elemzők összeállították az úgynevezett „Törékeny Ötök" listáját, amely azokat az országokat tartalmazta, melyek a legnagyobb pofont kaphatják a folyamat eredményeként.
A csoportba tartozott Brazília, India, Indonézia, valamint Törökország és Dél-Afrika
– íjra a CNBC elemzése. A legfontosabb tényezők között szerepelt a súlyos devizaleértékelődés, a magas folyó fizetési mérleg hiány, valamint a hazai politikai instabilitás.
Ráadásul a nyersanyagárak folyamatos esése, illetve a kínai gazdaság lassulásából fakadó félelmek fenntartották a nyomást ezeken a gazdaságokon.
Egy idő után azonban úgy tűnt, a vihar elállt, az említett gazdaságok pedig összeszedték magukat.
A politikai környezet is változott, Indiában és Indonéziában például kormányváltások voltak, melyek gazdasági reformokat eredményeztek. A befektetők pedig vételi lehetőségként élték meg a korábbi szakadásokat, és a magas hozamok reményében elkezdték pumpálni a tőkét ezekre a piacokra.
Most azonban egyre inkább visszatérnek a régi félelmek, ahogy válságok jelei mutatkoznak a feltörekvő piacokon világszerte, Törökországtól Dél-Afrikáig és olyan ázsiai óriásokig, mint Kína vagy India. Az érintett országok közül többen tapasztalják, hogy
a fizetőeszközeik rekord mélységekbe értékelődnek le,
az infláció és a munkanélküliség kilőtt, bizonyos esetekben pedig még az Egyesült Államokkal is feszült viszonyt kell ápolniuk.
Múlt héten például Argentína fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) sürgősségi hitelért, amivel az ország sokkolta a piacokat. Főleg, hogy az argentin peso már az értékének több mint 50 százalékát elveszítette a dollárral szemben, a kamatok pedig elképesztő mértékben, nagyjából 60 százalékkal emelkedtek.
Mindeközben Törökország még mindig nincs kint teljesen a vízből, főleg hogy továbbra sem tudta érdemben rendezni a fennálló politikai konfliktusát az Egyesült Államokkal.
A török líra pedig nemrég rekord mélységekbe zuhant, a feszültség pedig átterjedt más befektetési eszközökre is.
A török deviza egyébként értékének 40 százalékát veszítette el ebben az évben.
Frissebb hír, hogy az indonéz rúpia hétfőn 20 éve nem látott mélypontra szakadt az amerikai dollár ellenében, és hétfőig már közel 9 százalékos esést hozott össze ebben az évben. Ráadásul az indonéz deviza 2018 egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze a térségben, ami az elemzők szerint jelentős részben a súlyos folyó fizetési mérleg hiánynak tudható be. A legnagyobb délkelet-ázsiai gazdaságnak számító
Indonézia államadósságának több mint 40 százaléka devizában van elszámolva,
ami tovább növeli az ország sérülékenységét.
Még frissebb, már keddi hír, hogy Dél-Afrika 2009 óta először recesszióba csúszott az idei második negyedévben. A hivatalos adatok szerint ugyanis az ország GDP-je 0,7 százalékkal zsugorodott az idei második három hónapban, miközben az elemzők 0,6 százalékos növekedésre számítottak. Mi több, a Statisztikai Hivatal adatai szerint az első negyedéves gyengülés 2,6 százalékos volt, ami még a korábban közölteknél is rosszabb. Nem meglepő, hogy a dél-afrikai rand több mint 2 százalékos eséssel reagált az amerikai dollárral szemben.
Általában is komoly problémát jelent a feltörekvő piacok nagy része számára, hogy a dollárban felvett adósságokat egyre nehezebb törleszteni, ahogy a zöldhasú erősödik – nem véletlen, hogy már formálódik egy globális dollárellenes koalíció is.
Az Institute of International Finance legutóbbi adatai szerint a feltörekvő piacokon (beleértve Kínát is)
2002 és 2007 között 9 ezer milliárdról 21 ezer milliárd dollárra nőttek az adósságszintek, mielőtt tavaly elérték volna a 63 ezer milliárdos mértéket.
Mindeközben az MSCI Emerging Markets index közel 9 százalékot gyengült az idei év kezdete óta, ami jelzi, hogy a befektetők egyre jobban félnek feltörekvőktől.
Noha a befektetők egy része még mindig nem tudja eldönteni, hogy kiszálljon-e a feltörekvő piaci befektetésekből, vagy próbálja megjátszani a magasabb potenciális hozamokat, mégis egyre inkább úgy tűnik, a mostani jelek egy nagyobb problémára utalnak. A CNBC elemzése szerint ugyanis az emelkedő amerikai kamatszintek nagyobb számban terelhetik vissza a befektetőket a fejlett piacok felé. Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a feltörekvő piaci buborék kipukkad, és ezúttal valóban komoly válsághoz fog vezetni – zárul az elemzés.