Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4.500 forinttal nő a közjegyzői díj.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt,
októbertől pedig a munkadíj is több mint kétszeresére emelkedik.
A közjegyzői díjak mértékét, a díj kiszabásának és megfizetésének módját az állam határozza meg. Az ezt szabályozó rendelet 1991-ben, azaz 27 éve született.
Miközben 1991 óta a havi bruttó átlagkereset Magyarországon csaknem a tizenhétszeresére nőtt (17.934 forintról 297.017 forintra), a közjegyzők díjtételeinek nagy része változatlan maradt.
Az október elsején hatályba lépő rendelet egységes keretbe foglalja a közjegyzői díjak kiszabásának módját és mértékét, így biztosítja, hogy azonos közjegyzői szolgáltatás igénybevételéért az ügyfeleknek minden irodában ugyanannyit kelljen fizetni.
A jegyzőkönyvi tanúsítvány munkadíja például óránként 3 ezer forint helyett 8.250 forint lesz, a jognyilatkozat, végrendelet óradíja 6 ezer forintról 11 ezerre nő.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ismertetője szerint nem drágul ugyanakkor az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó – kamattámogatással érintett – kölcsönszerződés és jelzálogszerződés közokiratba foglalásának díja.
Az új díjrendelet hatálya a fizetési meghagyásos eljárás, az európai fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárás díjára nem terjed ki, ezek tehát egyáltalán nem változnak. Az új rendelet továbbá a hatálya alá tartozó 20 közjegyzői eljárás közül 7-nek nem változtat a díjtételén.
Nem kell többet fizetniük azoknak sem, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, vagy akik a házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni.
Továbbra is ingyenes marad a végrendeletek országos nyilvántartásba történő bejegyzése is.