Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Május óta nem látott szintre emelkedett közép-európai idő szerint hétfőn reggel a nemzetközi benchmarknak számító Brent olaj árfolyama, és nagyjából 2 százalékos erősödéssel megütötte a 80,37 dollárt is. Mindeközben az amerikai WTI olaj 1,8 százalékot drágult, és a 72 dollár körüli szinten mozgott.
A háttérben nagyrészt az Irán ellen belengetett új amerikai szankciók állnak, de az sem mellékes, hogy
az amerikai kereskedelmi olajtartalékok 2015 eleje óta nem látott alacsony szintre süllyedtek.
Miközben a kitermelés továbbra is rekord közeli, napi 11 millió hordós szint körül mozog, a legutóbbi amerikai kitermelési aktivitás a lassulás jeleit mutatja.
Ráadásul két energiacég, a Trafigura és a Mercuria, hétfőn azt közölte, hogy a Brent idén karácsonyig elérheti a hordónkénti 90 dolláros szintet, majd a jövő év elején átlépheti a 100 dolláros árfolyamot is. Az elemzés eredményét az indokolta, hogy az USA várhatóan novemberben veti ki az újabb szankciókat Irán ellen.
A JPMorgan úgy számol, hogy
a büntetőintézkedések napi 1,5 millió hordóval foghatják vissza a kitermelést, míg a Mercuria ennél is súlyosabb, napi 2 millió hordós kiesésre számít.
Az OPEC és Oroszország mindeközben arról tárgyalnak, hogy esetlegesen megemelik a kitermelést, hogy pótolni tudják az Iránból származó hiányt, azonban eddig még semmilyen konkrét döntést nem jelentett be a szervezet.
Pénteki piaci előrejelzésében a JPMorgan azt közölte, valószínűsíthető, hogy az iráni szankciók következtében az olaj ára eléri majd a 90 dolláros szintet a következő hónapokban.
A bank szerint a következő hat hónapban a Brent átlagára 85 dolláros, míg a WTI átlagára 76 dolláros lesz.
Az elmúlt hónapokban egyébként több, egymástól élesen eltérő elemzés is napvilágot látott az olajpiac jövőjével kapcsolatban. Míg egyesek úgy vélték, a 120 dolláros olajár is reális lehet a következő időszakban, mások azt is valószínűtlennek tartották, hogy a nyersanyag tartósan 80 dollár fölé menjen.
Ezzel párhuzamosan, még vasárnap, az OPEC kiadta az éves előrejelzését, amelyben közölte, az olajpiacnak nagyjából 11 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lesz szüksége a következő két évtizedben, hogy megfeleljen a globálisan növekvő olajkeresletnek.
A szervezet egyébként már évek óta figyelmeztet arra, hogy az olajkitermelőknek nagyobb figyelmet kellene szentelniük a beruházásoknak. Főleg, hogy amikor 2015-16-ban az olajár történelmi mélypontokra szakadt, a beruházások igen jelentősen visszaestek. Noha tavaly már érezhetően emelkedtek a beruházások, és a várakozások szerint idén is bővülés lesz, a szervezet kiemelte,
az iparágnak időben be kell biztosítania, hogy ne jelentkezzen kínálati hiány a jövőben
– mondta a jelentésben az OPEC főtitkára.
Az anyag úgy számol, hogy az olajkereslet 2017 és 2023 között napi 7,3 millió hordóval bővül majd, majd végül eléri a 104,5 milliós szintet. Emellett 2040-re a világ már összesen napi 112 millió hordónyi olajat fogyaszthat el. A kereslet emelkedésének üteme azonban az első időszakra koncentrálódik majd. Tehát 2020-ig napi 1,6 millió hordós keresletnövekedés várható, majd ez lecsökken 200 ezerre 2035 és 2040 között.
A legnagyobb hajtóerőt az adhatja, hogy rendkívüli mértékben megnő a gépjárművek száma, különösen Kínában, Indiában, valamint Ázsia más országaiban.
A világ teljes gépjárműállománya 2040-ig több mint a mai duplájára, 2,4 milliárd darabra emelkedhet az OPEC szerint.
Ekkorra a világon nagyjából 320 millió darab elektromos autó közlekedhet majd az utakon, ami hozzávetőleg a teljes állomány 13 százalékát adja.
