A piac belépett egy új világ kapuján

Az elmúlt évben alapjaiban változott meg a világpiaci helyzet, miután a jegybankok helyett a politika vette át az irányító szerepet – mondja Christopher Wood, a CLSA befektetési csoport stratégája. Mindeközben az amerikai cégek lendületesen viszik haza a készpénzállományaikat, azonban ezeket jelentős részben áttolják a befektetőik zsebébe.

Miközben az elmúlt évtizedben a világ nagy jegybankjainak monetáris politikája döntötte el a piacok irányát, az elmúlt nagyjából egy év során ez a képlet megváltozott. A legfontosabb tényező az volt, hogy a központi bankok mennyire tudnak következetes és a piacok számára jól kiszámítható politikát folytatni.

Éppen ebből indult ki nemrég a Goldman Sachs elemzőcsapata, amikor azt hangsúlyozták, hogy a 40 éve nem látott magasságba emelkedő medvepiaci indikátor még nem jelent közvetlenül pánikhelyzetet, mivel az amerikai jegybank egyelőre még kordában tudja tartani az eseményeket.

A mögöttünk álló 12-18 hónapban azonban a piaci felállás átalakult

– mondta a CNBC-nek Christopher Wood, a CLSA befektetési csoport részvénypiaci stratégája. A szakértő szerint ugyanis már nem a jegybankok hajtják a piaci mozgásokat, ezt a szerepet átvette a politika.

Az árfolyamok új motorja

Ez az átalakulás viszont egyszerre jár kockázatokkal és befektetési lehetőségekkel is, mivel a világpolitika sokkal kevésbé kiszámítható a jegybankokhoz képest. Nem véletlen, hogy Wood szerint ma az egyik legfontosabb piacmozgató grafikonnak Donald Trump népszerűségi indexe számít. Hozzátette, ebben az évben számos geopolitikai fejlemény befolyásolta az árfolyamokat, beleértve az USA és Kína között fennálló feszültséget vagy az amerikai kormány nyomásgyakorlását Észak-Koreára.

A politika egyre inkább átveszi a piacokon a jegybankok szerepét Forrás: AFP/Spencer Platt

Az Egyesült Államok lendületes gazdasági növekedésével kapcsolatban Wood megjegyezte, a ciklikus lendület a legutóbbi negyedévben érhetett a csúcsra.

A legfontosabb tényező idén az USA részvénypiacának és gazdaságának kiemelkedő hatása, melyet elsősorban a drámai mértékű amerikai adócsökkentések hajtottak.

Drámai mértékű volt nemcsak a vállalati profitok emelkedése (és ezzel a társasági adóbevételek csökkenése), de a kisvállalkozások üzleti bizalmának megugrása, valamint a részvény-visszavásárlások fokozódása is – tette hozzá a szakértő.

Tőke hazai zsebekben

Csak az idei első negyedévben a multinacionális vállalatok nagyjából 300 milliárd dollárnyi tőkét telepítettek haza az Egyesült Államokba abból az ezer milliárdból, amelyet külföldön parkoltatnak – derül ki a jegybank szerepét betöltő Fed kutatásából.

Ennek az összegnek a jelentős része azonban részvény-visszavásárlásokra ment el.

Az a 15 cég, amely a legnagyobb készpénzállománnyal rendelkezik, nagyjából 55 milliárd dollárt költött el részvény-visszavásárlási programokra, ami több mint a duplája a 2017 negyedik negyedévében mért 23 milliárd dolláros mértéknek. A Goldman Sachs közgazdászainak becslése szerint ebben az évben a részvény-visszavásárlások teljes összege meghaladhatja majd az ezer milliárd dollárt is.