Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A dán hajózási cég, a Maersk konténerszállítója augusztusban indult neki a nagy útnak, hogy abban az időszakban haladhasson át a kritikus szakaszon, amikor ott a legkevesebb a jég. Bár ilyenkor nem összefüggő a jégtakaró az adott területen, de sok az úszó jégtábla, amelyek össze is torlódhatnak, így a hajónak szüksége volt atomjégtörő kíséretre. Mindez a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutatóintézet GeoDebates vitasorozatának rendezvényén hangzott el, ahol a tengeri szállítmányozásról és a szárazföldi infrastrukturális fejlesztésekről esett szó, részben a kínai Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés új beruházásai apropóján.
A 3600 konténert szállító hajó útja egyelőre egy kísérlet volt, de a tapasztalatok elemzése után akár rendszeres nagy volumenű áruszállításra is alkalmas lehet az úgynevezett északi-tengeri útvonal, egyfajta északi Szuezi-csatorna lehet belőle,
csak az év egy részében nyilvánvalóan, amikor nincs teljesen befagyva a tenger.
A globális felmelegedés miatt az elmúlt évtizedekben a jég fokozatosan visszahúzódik, és ha a folyamat tovább tart, egyre inkább hajózható lesz az útvonal. Ez azért is fontos, mert
az Arktisz rendkívül gazdag természeti erőforrásokban, a Föld tartalékainak több mint 20 százaléka itt található,
továbbá a Jeges-tenger összekapcsolódási pontot jelent Ázsia, Európa és Észak-Amerika számára, amely kontinensek között a nemzetközi kereskedelem közel 90 százaléka megy végbe.
Ahhoz, hogy a Jeges-tengeren is hatékonyan folyhasson a szállítás, komoly infrastrukturális beruházásra van szükség az útvonalak fejlesztésére és kialakítására, amely főként a régió országainak kedvezhet – olvasható Zoltai Alexandra, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutatóintézet kutatójának elemzésében.
A tanulmány ismerteti a U.S. Geological Survey (USGS) felmérését, amely szerint
a szárazföld mintegy hat százalékát kitevő Arktisz rejti a világ legnagyobb még felfedezetlen olaj- és gáztartalékát.
Feltételezések szerint 90 milliárd hordó kőolaj, jelentős mennyiségű földgáz és 44 milliárd hordó cseppfolyósított földgáz található az Északi-sarkkör térségében. Ez a világ még fel nem tárt olajforrásainak a 13 százalékát, a földgázok 30 százalékát és a cseppfolyósított földgáz 20 százalékát jelenti. Az eddigi feltételezések arra is következtetni engednek, hogy
a területen nagy mennyiségű nemesfém is található, úgy, mint arany, platina, vas, uránium, ólom és cink, valamint ritkaföldfémek.
A sarki jég olvadásának következtében egyre több esély van rá, hogy ezek az energiaforrások és nemesfémek a közeljövőben elérhetőek lesznek, amennyiben a kitermelésükre biztosított lesz az infrastrukturális és a technológiai háttér.
Az északi-tengeri útvonal használata a szállítást Ázsiából Európába a Szuezi-csatornán keresztül 10 nappal, a Panama-csatornán történő szállítást pedig 4 nappal csökkentené.
Az Északi-sarknak így egyre fontosabb szerep jut a nagyhatalmi viszonyokban: a régióban új kereskedelmi útvonalak alakultak ki, amelyek energia- és időmegtakarítás mellett fontos biztonság- és geopolitikai szempontot is képviselnek.
Kína évek óta a térségbeli ambíciói kiépítésén munkálkodik, és 2018 elején kiadta az Északi-sarki stratégiáját tartalmazó úgynevezett fehér könyvet, amelyben ezt a régiót is be szeretné kapcsolni az Új Selyemút projektbe. Mivel Kína a térségben sokkal gyengébb hatalmi pozícióval rendelkezik, mint az USA vagy Oroszország, így érdekei érvényesítésére együttműködésre és gazdasági befektetésekre lesz szüksége.
Az Új Selyemút, vagy az „Egy Övezet, Egy Út" ezen szakaszán a fő szerepet a kiolvadó jég által teremtett új útvonalak jelentenék, amely a kínai kereskedelmet és a pekingi ambíciókat szolgálná ki. Ez a stratégia azonban azt a következtetést engedi levonni, hogy a „sarkközeli ország" minősítését „érintett ország" minősítéssé tegye, amely növelné a jogait és a felelősségvállalását a régióban.
Kína nagy ambíciókkal rendelkezik a területen a Selyemúton túl is, ugyanis komoly tőkebefektetéseket eszközölt az északi-sarki országokban, és stratégiai célzattal folyamatosan tudományos kutatásokat folytat.
Kína az arktiszi selyemutat az északi-tengeri út vonalán képzeli el orosz együttműködéssel. A hajózás így Kínából Európába 15 nappal lehet rövidebb, amint a jég megolvad és néhány hónapig hajózhatóvá válik a tengeri szakasz. Kína hosszú távra is tervez, és az úgynevezett Transzpoláris tengeri út igénybevételét szeretné, amely néhány évtizeden belül válik csak járhatóvá a jég olvadásától függően, amely az Arktisz legtetején középen átszelve halad át.
Ez az útvonal szintén csak korlátozott ideig lesz járható egy évben, de Kína sokat tudna spórolni az idővel és üzemanyaggal, valamint az Oroszország által ellenőrzött vizeket is meg tudná így kerülni.
A kínai térnyerés és befolyásszerzés a térségben tehát főleg befektetéseken keresztül valósul meg, amelynek látszólag Oroszország a legnagyobb nyertese, főleg, hogy egyetlen északi-sarkköri országként csatlakozott a kínai „Egy Övezet Egy Út" kezdeményezéshez.
Az Északi-sarki Selyemút neve alatt futó, elsőként megvalósuló projekt egy befektetés volt, ahol
a Selyemút Alap 9,9 százalékos részesedést vállalt az orosz Yamal LNG projektben, ami szállítással, infrastruktúrával és az erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységeket folytat az Arktisz eurázsiai részén.
Az Oroszországot érintő nyugati szankciók miatt Oroszország jobban függ pénzügyileg Kínától, ezért is kezdett el fejlesztéseket véghezvinni az Északi-sarkon, mivel az mindkét ország számára stratégiai fontosságú. Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban jelezte, hogy a terület fontos részét képezi Oroszország nemzetbiztonságának mind katonailag, politikailag, gazdaságilag, technológiailag és környezetileg. Mivel a nyolc arktiszi ország közül csak Oroszország partnere az Új Selyemút kezdeményezésnek, így elkötelezett tagja a jövőbeni Északi-sark Selyemút projektjei mellett.
