Varga Mihály hozzátette: a kormány felfogása szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztése fontos gazdasági-társadalmi érdek. A pénzügyi jártasság fejlesztésére dolgozta ki a kormány a 2017-től 2023-ig szóló, hét éves nemzeti pénzügyi tudatosság-fejlesztési stratégiát.
A kormány célja az, hogy minden korosztályhoz eljusson a pénzügyi tudatosság fejlesztése,
de a munka során kiemelt figyelmet fordít a fiatalok felvértezésére gyakorlati pénzügyi ismeretekkel, ezért döntöttek a pénzügyi oktatás általánossá tételéről a köznevelés rendszerén belül. Ez azért is fontos, mert azok, akik fiatal korban magabiztosabbak a pénzügyekben, könnyebben válhatnak később vállalkozóvá is – tudatta a miniszter.
Varga Mihály szólt arról, hogy erősíteni kell a családok tudatos pénzügyi tervezését és bővíteni kell az idősebb korosztály ismereteit.
Felhívta a figyelmet, hogy az egyik legfontosabb cél a modern pénzügyi ismeretekre legfogékonyabb korosztály, a felsőoktatásban tanulók elérése. Ennek kiváló eszköze a Fintelligence Pénzügyi Edukációs Hálózat, ahol élményalapú ismeretátadással vezetik be a hallgatókat a témába.
El kell érni, hogy minden régióban létesüljön ilyen edukációs központ – mondta Varga Mihály megjegyezve, hogy
a Debreceni Egyetem (DE), a pénzügyi labor kialakításával újabb fontos lépést tett, hogy a diákokat felkészítse a későbbi életükben meghozandó pénzügyi döntésekre.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára azt mondta, terveik szerint a miskolci és a debreceni Fintelligence Lab átadása után Pécsett, Budapesten, Szegeden és Kolozsváron alakítanak ki modern pénzügyi laborokat különböző bankok anyagi és szakmai támogatásával.
Radovan Jelasity, az Erste Bank vezérigazgatója a fejlődés egyik gátjának nevezte a pénzügyi ismeretek hiányát.
A támogatásukkal létrehozott debreceni pénzügyi labornak is az a célja, hogy a pénzügyi tudatosság, a pénzügyi kultúra fejlesztését a legmodernebb technikával segítse.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora hozzátette: egyetemük sajátos együttműködési rendszert alakított ki a kormánnyal, a vállalati szférával és a pénzintézetekkel, ami a bizalmon alapul és hozzájárul az intézmény oktatási, tudományos, innovációs céljainak megvalósításához.
Bács Zoltán egyetemi kancellár a labor bemutatásakor elmondta: a Fintelligence Lab 36 számítógépén elsősorban
a DE gazdaságtudományi kar pénzügy-számviteli alapképzésében résztvevő hallgatóknak lesz lehetőségük a pénzvilágban jelenleg használt legújabb technológiákat és alkalmazásokat megismerni
a speciálisan felszerelt tanteremben.
A jövőben meghirdetik az egyetem bármely hallgatója által felvehető alapszintű gyakorlati pénzügyi képzést biztosító kurzusokat, és középiskolás osztályok is részt vehetnek interaktív pénzügyórákon – ismertette Bács Zoltán.