Tízszeresére emelte az MNB Magyarország aranytartalékát

A Monetáris Tanács döntése értelmében Magyarország tízszeresére, 31,5 tonnára emelte az aranytartalékát, az arany már meg is érkezett hazánkba. A jegybank 1986 óta nem vásárolt aranyat, a most megvett arany értéke mintegy 350 milliárd forint.

Hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva az ország aranytartalékának jelentős emeléséről döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, melynek eredményeképp

2018. októberében a nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára,

azaz tízszeresére emelkedett. 1986 óta most először vásárolt újra aranyat a Magyar Nemzeti Bank. Az aranytartalék állományának fizikai formában történt jelentős növelését követően annak hazaszállítása is már megtörtént.

Az MNB tízszeresére növelte az aranytartalékot Forrás: Járai lászló

Magyarországnak különlegesen kiemelt szerepe volt az aranytermelésben, 1250-től mintegy 300 évig mi adtuk az európai aranytermelés öthatodát, a világ termelésének pedig egyharmadát, az Anjou-k korában 2500 tonna volt az ország aranytermelése - mondta Matolcsy György jegybankelnök a döntést ismertető sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy

a középkorban kincses Magyarországról beszéltek, gazdag országnak tartottak minket,

és az a célunk, hogy az ország újra jólétben éljen. Az arany biztonságot és kockázatmérséklést jelent, és a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul - tette hozzá.

A bejelentést az MNB elnöke tette Forrás: Járai László

Hangsúlyozta, hogy aranytartalék szempontjából a sereghajtó pozícióból a középmezőnybe kerültünk. Kiemelte: meggyőződésünk, hogy a jegybank történelmi jelentőségű lépést hajtott végre, az aranytartalékunk a nemzettudatunk elválaszthatatlan része, csakúgy, mint a Szent Korona vagy a Seuso kincsek.

A nemesfém országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást és tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat. Az arany történelmi szerepét megőrizve továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköznek tekinthető a világon, ami már normál piaci körülmények között is kifejti stabilitási- és bizalomerősítő funkcióját. A jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 1,24 milliárd dollárt kitevő 31,5 tonnás aranytartalék állományát tekintve elérte azt a történelmi szintet is, ami az „aranyvonat" idején már hazánk rendelkezésére állt.

A nemzetközi tartalékon belül az aranytartalék aránya ezzel 4,4 százalékra emelkedett,

ami megfelel a nem-euroövezeti közép-kelet-európai országok átlagának.

Az aranytartalék emelése és fizikai formában történő hazaszállítása 2018 októberének első felében történt.

A megemelt magyar aranytartalék egyik darabja az MNB tájékoztatóján Forrás: Járai László

Az aranytartalék állományának növelése és hazahozatala gazdaságtörténeti szempontból is jelentős lépésnek tekinthető. A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot, ennek állománya azonban a tartás céljainak függvényében nagymértékben ingadozott az évtizedek alatt. Az aranytartalék mennyisége a II. világháborúig növekedett, majd annak végén mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki az MNB legendás „aranyvonatán" az ausztriai Spital am Pyhrn-be. Ez a mennyiség a háború után teljes mértékben visszakerült az országba, egyúttal fedezetet nyújtva az ország új fizetőeszközének, a forintnak a bevezetéséhez, ezzel támogatva a pénzügyi konszolidációt és a háború utáni magyar gazdaság stabilizációját. A nyolcvanas évek végén Magyarország aranytartaléka a rövidtávú befektetési célok által vezérelve 40-50 tonna körül ingadozott, majd a rendszerváltás idején (1989 és 1992 között) az akkori jegybanki vezetők döntése nyomán minimális, mintegy 3,1 tonnás szintre csökkent, és 2018 szeptember végéig ezen a szinten is állt. Az MNB mostani döntésével az aranytartalék 31,5 tonnás állománya 2018 októberére az 1946-os stabilizációs időszakot jellemző szintet érte el.

Az aranytartalékot rövid távú befektetési és/vagy hosszú távú stabilitási célból tartják az országok jegybankjai.

A Magyar Nemzeti Bank mostani döntését a stabilitási célok vezették, az aranytartalék tartása mögött nincsenek befektetési megfontolások. Az arany normál időszakban is bizalomerősítő tulajdonsággal rendelkezik, azaz nemcsak szélsőséges piaci környezetben, a nemzetközi pénzügyi rendszerben történő strukturális változások, vagy mélyebb geopolitikai válságok során tölthet be stabilizációs és védvonal szerepet. Mindemellett az arany továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköznek tekinthető, ami olyan egyedi tulajdonságokhoz köthető, mint a fizikai nemesfém véges kínálata, amihez hitel- és partnerkockázat sem kapcsolódik, tekintve, hogy az arany nem egy konkrét partnerrel, országgal szembeni követelés.

A megemelt magyar tartalék egyik arany rúdja Forrás: Járai László

Az elmúlt években egyre több ország döntött amellett, hogy ismételten meghatározó szerepet szán a tradicionális tartalékeszközként funkcionáló nemesfémnek, és emeli az aranytartalékát.

Ezt az utat követte a közelmúltban például Lengyelország is, annak ellenére, hogy a régió egyik legmagasabb szintű aranytartalékával rendelkezett már eddig is. A hazai aranytartalék 31,5 tonnára történő emelésénél az MNB figyelemmel volt a nemesfém jegybanki tartalékokban betöltött nemzetközi és regionális szerepére is. Ezzel a magyar aranytartalék a teljes nemzetközi tartalékon belüli arányt tekintve a közép-kelet-európai régiós átlagnak megfelelő 4,4 százalékra emelkedett. E lépéssel a nemzetközi rangsor végéről egészen a középmezőnyig sikerült előrelépni, mind az aranytartalék méretét, mind pedig arányát tekintve.

MNB aranykönyv Forrás: Járai lászló

A bejelentés alkalmából a Magyar Nemzeti Bank egy „aranykönyvet" is megjelentetett, amely kiadvány olyan meghatározó időszakokba nyújt betekintést, mint az aranypénz évszázadai, a nemzeti kincsünk aranyvonattal történő megmentése, vagy az ország aranytartalékának közelmúltbeli hazaérkezése.