A Parlament házelnöke szerint az egyik tartalék, mely a mai munkaerőhiányra válasz lehet, a robotizációban, a technológiai fejlődésben rejlik, amivel munkaerő takarítható meg. Ez azonban önmagában nem képes választ adni a problémára. Akármennyire is kézenfekvő lenne, hogy külföldről próbáljuk megoldani a munkaerő-problémáinkat, ez ha fel is vetődne, akkor is csak nagyon óvatosan szabadna eljárni. Mert erre is van példa, hiszen az elmúlt évtizedekben az erdélyi, meg a más határon túli területekről Magyarországra települtek nélkül, több területen is sokkal rosszabb helyzetben lennénk. Példának okáért még a jelenleginél is sokkal nagyobb lenne az orvos- és nővérhiány.
A kormány stratégiai célja azonban az, hogy mindent megtegyen a határon túl, szülőföldjükön élő és dolgozó magyarok boldogulásáért a maga anyagi és politikai eszközeivel.
Kövér László arról beszélt az interjúban, hogy a demográfiai program reménybeli, hosszútávú eredményein túlmenően két lehetősége maradt Magyarországnak a munkaerőhiány kezelésére.
Az egyik az oktatási rendszerben rejlik, mely bár nem hoz rövidtávú eredményt. A másik pedig a magyarországi cigány népesség még nem integrált részének munkába állítása, ami a közmunka programban már elkezdődött.
Az Országgyűlés elnöke szerint hasonló tartalékot jelentenek a munkanélküli fiatalok is.
Kövér László szerint egyértelmű eredményként könyvelhetjük el, hogy ma Magyarországon a fiatalkori, azaz a 15 és 25 év közötti korosztályokban mért munkanélküliségi ráta 10,5 százalék, azaz kevesebb, mint kétharmada az Európai Unió átlagának. A déli államokban 30-40 százalékot is meghaladó arányban is vannak munka nélkül olyan fiatal emberek, akiket nyugodtan be lehetne vezetni a munka világába.
Még egy további tartalék a demográfiában rejlik.
Az életkörülmények javulása már a születéskor várható élettartam meghosszabbodásában is megmutatkozik.Az élettartam és az egészségben eltöltött életszakasz meghosszabbodásával pedig lehetőség nyílik arra, hogy aki az érintett korosztályokból dolgozni akar – nem is feltétlenül csak azért, mert kevesli a nyugdíját, hanem azért mert továbbra is aktív életet szeretne – annak megkönnyítsék a munkavállalását és a megdolgozott jövedelemhez való hozzáférését. Ezzel pedig ezeket a korosztályokat is hosszabb ideig lehet még úgy megtartani az aktívak körében, hogy közben nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy megemeljük a nyugdíjkorhatárt.
Szintén történelmi tradíció az állami bürokrácia túlburjánzása, amivel a kormány éppen most foglalkozik.
A munkanélküli mutatók kedvező aránya lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy az államigazgatás létszámát csökkentve, annak egy részét átterelje a piaci szférába. Ott ráadásul a munkabérek magasabbak is, mint az állami szférában. Ezáltal tehát jó eséllyel nem jár rosszabbul az, aki a piaci szférában lesz kénytelen elhelyezkedni.
A teljes interjú Azüzlet.hu-n olvasható el.