Tíz év után most Izlandról jöhet az új válság?

View from inside ice cave under the Vatnajokull Glacier towards snow covered mountains, near Jokulsarlon Lagoon, South Iceland, Polar Regions

Tíz évvel a lényegében teljes csőddel járó, pénzügyi és gazdasági összeomlás után, Izland újra igen nehéz idők elé néz. A Bloomberg arról ír, az ország komoly sebesüléseket szerezhet amiatt, mert a gazdaság egyik legfontosabb húzóágazata drámai mértékű visszaesést szenved el. Njörd, a skandináv mitológia többek között a kereskedelemmel és a gazdagsággal kapcsolatos istensége épp elfordul a káprázatos szigetországtól. 

Az Origo már tavaly beszámolt arról, aggasztó jelek mutatkoznak az izlandi gazdaság teljesítményével kapcsolatban. Izland szűk tíz évvel ezelőtt még az államcsőd gödréből kecmergett ki, a bankrendszer teljesen összeomlott. Három pénzintézetet is az államnak kellett mentenie. Az ország pedig a talpra álláshoz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére - azaz: gigantikus hitelére - szorult.

A kidurrant ingatlanlufi, a helyi korona árfolyamának beszakadása - rövid idő alatt felére esett értéke a dollárhoz viszonyítva -, a kormány utólagosan kiderült könnyelműsége a bajok előjeleivel kapcsolatban egy időre végletesen megosztotta az egyébként békés izlandi társadalmat. A kormány a válság kezelésére szigorú pénzügyi korlátozásokat, a nyugdíjak kifizetésének korlátozásait vezette be, és ostort tartva állt oda a pénzintézetek háta mögé, hogy elejét vegye az újabb gondoknak. Nem sokkal az összeomlás után, felvételét kérte az EU-nál is (amit később visszavont).

Egy izlandi jégbarlang belsejéből készített fotó: a különleges természeti adottságú szigeten lezajlott turisztikai felfutásnak vége, ami komolyan megsértheti az ország gazdaságát Forrás: AFP/robertharding/Lee Frost/

A szigorú fiskális politika mellett még egy dolognak köszönhető, hogy Izland kilábalt a válságból. Ez pedig a turizmus. Az ország ugyanis rekordidő alatt futtatta fel idegenforgalmi imázsát, és néhány év alatt lényegében sikerült megtöbbszöröznie az oda látogatók számát.

Azonban most épp ez okozhatja újabb mélyrepülését. A külföldi látogatók száma drámaian visszaesett, és ez újra a padlóra küldheti a szigetországot.

A turistaimport, ami valójában export

Izlandon gyakran úgy tekintenek a turizmusra, mint az ország sajátos "exporttermékére". Azaz úgy vélik, ha sokan keresik fel a szigetet szabadidős céllal, akkor sikerült a vulkánok és a gejzírek földjét "jól eladni" külföldön.

Az Arion Bank jelentése szerint az elmúlt években tényleg nagyot ment Izland.

A turizmushoz köthető bevételek a GDP 12 százalékát adták, és az üzleti befektetések 20 százaléka kötődött ehhez az ágazathoz.

A szárnyalásnak azonban vége.

Izland turisztikai ügynöksége szerint, 2017-ben 2,2 millió látogató kereste fel a szigetországot, ezek fele Észak-Amerikából érkezett. USA és Kanada után, a német és a brit utazókat vonzotta a legnagyobb számban a jég országa.

Kilőtt az izlandi turizmus, de a felfutásnak vége Forrás: Icelandic Tourist Board, Origo

A turizmus statisztikai alapon nézve, még mindig a növekedés jeleit mutatja.

2016-ban közel 39 százalékos, 2017-ben 24 százalékos volt az előző évhez képest (itt a Keflavik Repülőtéren keresztül érkezők számát veszik alapul, a tengeri úton érkezőket külön tartja nyilván az izlandi statisztika).

Ezek a számok önmagukban tekintélyesek, de Izland túlfűtött turisztikai iparágának messze nem elegendők.

Az előrejelzések szerint idén a látogatók száma már csak 15 százalékos növekedést ér majd el.

Ha leáll a repülés, arról ezúttal nem vulkán tehet majd

Mindezek egyformán aggasztják a szállástulajdonosokat és a helyi szolgáltatókat - túravezetőket, autókölcsönzőket stb. -, mivel a 340 ezres lakosú ország az utóbbi években arra rendezkedett be, hogy maradéktalanul ki tudja szolgálni a helyi lélekszám többszörösét kitevő éves látogatószámot.

Különösen aggasztó a helyzete a helyi légitársaságoknak, amelyek egyre-másra szenvedik el a pofonokat a konkurens szolgáltatóktól.

A Norwegian Air, úgy tűnik, sikerrel próbálkozott meg az első diszkont transzatlanti járatokkal, de nem mindegyik, északi utakra fókuszáló társaság ilyen szerencsés. Például a lettországi bázissal működő Primera Air a napokban jelentett csődöt úgy, hogy utasaikkal csak a reptéren közölték, nem tudják őket elszállítani.

Izland egyik fapados légicége, a Wow Air elképesztő növekedési tempót diktált az elmúlt években, és a turisták egyik legfontosabb szállítója lett. Most azonban jelezték, hogy újabb kötvényeket kell kibocsátaniuk az egyensúly fenntartásához.

A Wow Air egyik Airbus A321-es a Keflavik Nemzetközi Repülőtéren: a helyi fapados cég sokat növekedett az elmúlt években, most azonban nehéz időket él Forrás: Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Frank Duenzl

A vállalatnak nem tett jót az sem, hogy a téli időszakban több európai járatát is lemondani kényszerült, San Franciscóba irányuló járatát pedig egyelőre jegeli, mivel két új Airbus gépe nem érkezett meg időben a gyártótól.

Ám hasonló problémákról az Icelandair is beszámol. A cég úgy tűnik, banki segítségre szorul, mert az emelkedő üzemanyagárak mellett egyre nehezebb folytatni az üzletmenetet.

Azt pedig, hogy egy ilyen cég bajba jutásának egy viszonylag kis ország esetén nagy jelentősége van, jól mutatja, hogy a korona árfolyama

azonnal 1 százalékot esett a légicég nehézségeiről szóló hírek hatására.

A korona gyengülése ráadásul még egyet üt azokon az izlandi cégeken, amelyek dolgozóik fizetését külföldi pénzben utalják.

Már settenkedik egy ideje

Az IMF jelzése szerint teljesen egyértelmű, hogy Izland hiú ábrándokat kerget akkor, ha 2019-ben is a turizmusra akar építeni. Ez a figyelmeztetés egybeesik a központi bank előrejelzésével is.

Az IMF is úgy véli, komoly gondot jelenthet Izlandnak az, hogy a turisták száma messze nem a korábbi éveknek megfelelő arányban növekszik Forrás: AFP/robertharding/Yadid Levy

Az IMF-nél azt mondják, a turizmus felfutásával egyidejűleg megerősödő helyi korona most okozhatja majd az igazi gondokat. Míg 2014 és 2016 között, az idegenforgalom csúcsra járásával, Izland örülhetett az erős pénzének, a turisták elmaradása miatt, az most elsősorban a helyi légitársaságok helyzetét nehezítheti meg.

Egyesek úgy vélik, a brexit csak tovább ront a helyzeten. Ha a fenyegetően közelgő határidő megállapodás nélkül érkezik el, akkor Izlandnak át kell gondolnia szerepét, amit magának a transzatlanti légi közlekedésben nem is titkoltan szánt.

Izland, bár nem uniós tag, de része a schengeni övezetnek.

Egészen mást jelent ugyanis egy, alapvetően a Világkereskedelmi Szervezet keretrendszerében működő együttműködés az EU-n kívülre lépett britekkel a kontinensről való személyszállításban, mint az, ha ezt különmegállapodások keretében tehetnék meg. A Brit-szigetek ugyanis még akkor is fontos bázist jelentenek - már csak a nagyszámú angol turisták miatt is -, ha egyébként technikailag nincs akadálya annak, hogy az EU országainak légicégei járataikat közvetlenül Izlandra indítsák. Akik akár ott is átszállhatnának óceánt átszelő járatokra.

A rejkjaviki vezetés egyelőre nem aggódik, a központi bank első embere szerint a helyzet nem hasonlítható a tíz évvel ezelőttihez Forrás: AFP/ONLYWORLD.NET/Nick Fox

Az izlandi vezetés egyelőre - úgy tűnik - nyugodt. Mar Gudmundsson, a központi bank kormányzója azt mondta, a nehézségek ellenére,

alaptalan összehasonlítani a mostani helyzetet a tíz évvel korábbi bankcsődökkel és azok körülményeivel.

Szerinte a bankcsődökhöz más financiális körülmények vezettek. A turizmus gyengülésének leginkább kitett cégek, úgy vélte, eltérő kockázatot jelentenek. Véleménye szerint a vállalatoknak állandóan vállalniuk kell az üzleti kockázatot, ezeken belül pedig egyes cégek nagyobb rizikónak kell hogy kitegyék magukat.