A prágaiak arra kérték a városvezetést, hogy lépjenek fel szigorúbban a lakásszállókkal szemben, valamint szabályozzák az Airbnb működését. Az októberi önkormányzati választáson kiemelt volt ez a téma. A jelöltek azt ígérték, hogy emelik az Airbnbre kivetett adó mértékét, szigorítják a működési feltételeket, valamint limitálják azt, hogy hány éjszakára lehet kiadni egy lakást.
Ivan Solil, a városi tanács tagja szerint a belváros jelenleg inkább hasonlít Disneylandre, mintsem Prágára. Hozzátette, hogy ha ilyen ütemben haladnak, akkor hamarosan nem marad cseh lakos az óvárosban. Ezekkel a problémákkal azonban nemcsak Prága küzd és más európai városokban is kezdeményezések indultak a lakásszállók ellen.
Dublinban az előző hónapban a tüntetők megrohamozták az Airbnb helyi irodáját és azt követelték, hogy azonnal szüntessék be a szolgáltatást.
Amszterdamban limitálták a rövidtávú lakáskiadást évente harminc éjszakában. Párizsban pedig, ahol jelenleg 65 ezer Airbnb hely található, szűkíteni akarják a kínálatot szigorítások révén.
Az Európai Bizottság október elején javasolta, hogy a lakásszállodákat üzemeltető platformok is nyújtsanak be adóbevallást a helyi hatóságoknak, valamint ugyanazok az adók vonatkozzanak rájuk, mint a hagyományos szállodákra. Egy ilyen szabályozás elfogadása akár az Airbnb végét is jelenthetné, hiszen az olcsósága miatt népszerű szállásforma a mostaninál lényegesen drágább lenne.
Közgazdászok figyelmeztetnek: a cseheknek vigyázniuk kell arra, hogy a szabályozással ne lehetetlenítsék el az Airbnb működését, hiszen nagyban ennek a szolgáltatásnak köszönheti Prága, hogy felvirágzott a turizmus, amely 5 milliárd dollárral járul hozzá évente a cseh gazdasághoz.
2017-ben Prágában 7,7 millió turista járt és 10 százalékuk lakásszállodában vett ki szobát. Az Airbnb szerint a vendégeik 389 millió dollárt költöttek szobákra, étkezésre és egyéb szolgáltatásokra Prágában tavaly. Ez viszont nem nyugtatja meg a cseheket, hiszen az országban az ingatlanok medián ára az átlagfizetés tizenegyszerese, ezzel pedig az élen járnak Európában - legalábbis a Deloitte szerint.
Eközben Bécsnek nem sikerült megállapodnia az Airbnb képviselőivel, ezért a város október 31-én megszakította a tárgyalásokat.
A magánszállások adózásának egységesítése és ellenőrizhetősége érdekében Bécs 2017-ben szigorította idegenforgalmi törvényét. Ennek értelmében minden magánszállásadónak bejelentési kötelezettsége van, a kiadott lakás vagy szoba után helyi adót köteles fizetni, amelynek befizetéséhez külön bankszámlát kell nyitnia.
A törvény az online platformokat pedig a magánszállások adatainak kiadására kötelezi. Mivel az adóelkerülő szállásadókat tetemes, akár 2100 eurós bírság is fenyegetheti, ezért a törvény életbelépése után sok magánszállásadó önszántából teljesítette bejelentési kötelezettségét, ezzel jelentősen növelve Bécs idegenforgalmi bevételeit - írja az Eurocomm-PR.
Mivel a magánszállások piaca továbbra is nehezen ellenőrizhető, Bécs egyeztetésekbe kezdett a szállásmegosztó portálokkal, hogy az adót rajtuk keresztül kapja meg.
Ezzel nemcsak az önkormányzat járt volna jól, de a bécsi magánszállásadók válláról is lekerült volna egy adminisztrációs teher. Összesen 13 szállásmegosztó portállal sikerült megegyezni, az Airbnbvel akkor feneklettek meg a tárgyalások, amikor a társaság megtagadta, hogy a város ellenőrizhesse, a befizetett adó megegyezik-e a valóban kiadott szobák után járó adó összegével.
Abba sem ment bele, hogy gyanús esetekben kiadják a szállásadók személyes adatait. Így a továbbiakban az Airbnb megkapja majd a hivatalos felszólítást az ügyfelek adatainak kiadására. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a város közigazgatási eljárást indít az Airbnb ellen.