Komoly vihar fenyegeti Európát

Komoly kockázatnak vannak kitéve az európai gazdaság növekedési kilátásai a Nemzetközi Valutaalap szerint. A szervezet legutóbbi régiós jelentésében elsősorban a külső sokkhatásokra, különösen a kereskedelmi konfliktusokból, illetve a szűkülő pénzügyi környezetből eredő esetleges kellemetlenségekre figyelmeztetett.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) leminősítette az európai növekedési előrejelzést 2018-ra és 2019-re. Az IMF közlése szerint ugyanis a külső környezet egyre kevésbé támogató, ráadásul még tovább romolhat a helyzet jövőre, ahogy a globális kereslet csökken, a kereskedelmi konfliktusok fokozódhatnak, az energiaárak pedig emelkedhetnek – írja a CNBC.

Emellett a sérülékeny feltörekvő piacokon érzékelhető szűkülő pénzügyi környezet, illetve a kései szakaszba lépő üzleti ciklusok szintén negatív hatást gyakorolhatnak a térség gazdasági aktivitására – jelezték a Valutaalap szakértői.

A szervezet legfrissebb prognózisa szerint

az európai növekedés idén 2,3 százalékosra gyengülhet a tavalyi 2,8 százalékot követően, majd jövőre még ennél is vérszegényebb, mindössze 1,9 százalékos lehet.

Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy a térség legtöbb országában a növekedés a potenciális bővülési szint fölött lesz, amit elsősorban a belső kereslet hajt majd, köszönhetően az erős foglalkoztatottságnak és béreknek.

Az IMF legutóbb májusban tett közzé európai régiós jelentést, és a szervezet akkor úgy számolt, hogy az idei növekedés 2,6 százalékos, míg a 2019-es 2,2 százalékos lesz. Ehhez képest módosította most lefelé a prognózisát a Valutaalap.

Külső turbulenciák

Az IMF pesszimizmusát részben az indokolja, hogy május óta fokozódott a kereskedelmi konfliktus az Egyesült Államok és Kína között, miközben a globális pénzügyi környezet is összeszűkült. Ehhez jöttek még a politikai feszültségek Európában, illetve a brexittel kapcsolatos tárgyalások lassúságából és nehézkességéből fakadó bizonytalanságok.

Európát is figyelmeztette a Nemzetközi Valutaalap Forrás: AFP/Zach Gibson

Rövid távon a kereskedelmi feszültségek, illetve a globális pénzügyi környezet éles beszűkülése alááshatja a térség beruházásait, és ezzel negatív hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre – jelezte az IMF stábja.

Középtávon azonban már más jellegű problémákról beszél az IMF.

Ezek közé tartoznak a pénzügyi kiigazítások és strukturális reformok elmaradásából adódó kockázatok, a demográfiai kihívások, a növekvő egyenlőtlenség, valamint a fősodratú politikába vetett bizalom megcsappanása.

Emellett az is igen kellemetlenül érintené a térséget, ha semmilyen megállapodás nem születne Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brexit utáni kereskedelmi helyzetről. Ha ugyanis a felek egyszerűen visszatérnek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hatálya alá, akkor az szintén negatív nyomást helyezhet a régió gazdasági teljesítményére.

A reformok szükségessége

Az IMF jelentése egyébként azt követően látott napvilágot, hogy az Európai Bizottság csütörtökön közölte, gyenge növekedésre kell számítani a számos különböző, de összefüggő, lefelé ható nyomás miatt.

A Bizottság prognózisa szerint jövőre 1,9 százalékos lehet a növekedés (összhangban az IMF friss jóslatával), míg 2020-ban csupán 1,7 százalékos lehet a bővülés.

Az európai növekedés így beállhat a globális sorba, és a legtöbb vezető gazdasággal együtt gyenge gazdasági növekedést produkálhat a következő időszakban. A Valutaalap ugyanis még októberben visszavágta a világgazdaság növekedésre megfogalmazott előrejelzését. A szervezet akkor úgy számolt, hogy a világgazdaság idén és jövőre 3,7 százalékkal erősödhet, ami 0,2 százalékpontos visszafogás a legutóbb prognózishoz képest.

Most még ki lehetne használni a növekedésből fakadó esélyeket Forrás: AFP/Klaus Ohlenschläger

A Valutaalap ezzel együtt ismételten jelezte, hogy az európai gazdaságoknak ki kellene használniuk a potenciálisnál erősebb gazdasági növekedést, és

amellett hogy életbe kellene léptetniük a szükséges gazdasági reformokat, az is fontos lenne, hogy megnöveljék a fiskális politikák mozgástereit.

Miközben az IMF már jó ideje hangsúlyozza a strukturális reformokat olyan nehéz helyzetben lévő országok esetében, mint Görögország, a szervezet azt is megfogalmazta már, hogy az erős külkereskedelmi többlettel működő Németországnak is növelnie kellene a fiskális kiadásait.