A harmadik negyedévében a beruházások volumene 22,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, a második negyedévi 15,3 százalékos növekedés után. A növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, az uniós forrásokból finanszírozott projekteknek, valamint a továbbra is élénk lakás- és egyéb ingatlan-beruházásoknak köszönhető
Az év első három negyedévében 16,9 százalékos volt a beruházások növekedése a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az előző negyedévhez mérve 5,1 százalékkal nőtt a beruházások szezonálisan kiigazított volumene.
Az építési beruházások 25,1, a gépberuházások 18,5 százalékkal növekedtek éves összevetésben.
A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 13,1, a költségvetési szerveknél pedig 35,0 százalékkal emelkedett a fejlesztések volumene.
A gazdasági ágazatok között legjobban a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt, 41,8 százalékkal,
elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítések következtében.
A beruházások negyedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései visszafogottan, 3,2 százalékkal nőttek, épp úgy, mint az előző negyedévben.
A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártása területén emelkedett, az ágazat termékei iránti élénk nemzetközi kereslet hatására.
Kiemelkedő volt a növekedés a kohászat, fémfeldolgozás területén és az elektronikai iparban is.
Az adatok szerint több alágban ugyanakkor visszaestek a beruházások, közöttük a gépgyártásban és vegyiparban is. A járműgyártás beruházásai - amelyek a feldolgozóipar fejlesztéseinek negyedét adták - szintén csökkentek.
A konjunktúra hatására az építőipari gazdasági szervezetek 25,0 százalékkal növelték fejlesztéseiket, amiben a tavalyi alacsonyabb (2,5 százalékos növekedést mutató) bázis is szerepet játszott, de így is szerény ütemnek látszik az az első fél évi 31,4 százalék után.
A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye is erőteljesen, idén a legnagyobb mértékben, 18,4 százalékkal nőtt, ahol a lakásépítések folytatódó bővülése mellett az üzleti célú létesítményekbe - irodaházak, raktárak stb. - történő invesztíciók is számottevően növekedtek.
A kereskedelem, gépjárműjavítás területén az előző negyedévi 9,7 százalékról 14,9 százalékra gyorsult a beruházások növekedési üteme. Ezen belül az élelmiszerjellegű vegyeskereskedelemmel és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az átlagot meghaladóan növelték beruházásaikat - tette hozzá a KSH jelentése.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a hotelépítések és a szálloda felújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások jelentős, 26,0 százalékos növekedésében, amely a legnagyobb növekedés ebben az évben.
A központi költségvetés a harmadik negyedévben is jelentős szerepet játszott a beruházások növekedésében.
Az uniós forrásból történő fejlesztések következtében a közösségi finanszírozású területeken az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, valamint a központi közigazgatás területén megvalósult beruházásoknak is köszönhetően 65,8 százalékkal nőttek a beruházások.
A humán-egészségügyi, szociális ellátásban - főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt - 30,1 százalékos volumennövekedést regisztrált a KSH az előző negyedévi 1,5 százalékos csökkenés után.
Továbbra is a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások hatására, 58,6 százalékos növekedés volt a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat beruházásaiban.
A beruházási volumen harmadik negyedéves eredménye azt mutatja, hogy lendületben van a magyar gazdaság, a következő időszakban az autóipar, az energiaipar és a feldolgozó ipar területén is indulnak új beruházások - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a KSH legfrissebb adataira reagálva.
A miniszter hozzátette, a beruházásoknak, az ipar jó teljesítményének köszönhetően van esély a magyar gazdaság további növekedésére. Így a tárca várakozásai szerint a GDP bővülése az utolsó negyedévben meghaladja majd a 4 százalékot.
Ez a növekedési ütem pedig 2019-ben is fenntartható, ezért a kormány jövőre is a GDP 4 százalékos emelkedésével számol.
Varga Mihály kiemelte, a KSH csütörtökön közölt kedvező adatai elsősorban az ingatlanszektor, a szállítás és raktározás, valamint az energiaipar beruházásainak köszönhetőek.
A tárcavezető szerint a beruházási volumen emelkedését részben az elmúlt hónapok és évek gazdaságpolitikai döntései segítették,
amelyek közül kiemelte a társasági adó csökkentését, ami azért fontos, mert a cégek az így felszabaduló forrásokat fejlesztésekre tudták fordítani.
Idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is - jelzi Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Idén a beruházásokat a lakás- és iroda átadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások (Liget, Egészséges Budapest Program, Paks, múzeum, oktatási és sport beruházások, várfejlesztések stb. önmagukban is évente több 100 milliárd forinttal növelhetik a beruházásokat a következő években), is gyorsítják.
A Brüsszelbe kiküldött, a teljesítésalapú számlák eddig a jelenlegi, 2014-2020-as ciklus kb. 24 százalékánál tartanak, így az uniós beruházások túlnyomó része még a következő években valósulhat meg.
A beruházásokat szintén húzzák további feldolgozóipari, döntően járműgyártással kapcsolatos beruházások is, idén kezdődik el a Mercedes újabb kecskeméti gyárának építése.
A vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése. A tartósan alacsony kamatok, történelmi csúcshoz közeli üzleti és fogyasztói bizalmi és hangulat indexek is támogathatják a további beruházásokat. Egyes felmérések szerint a vállalatok beruházási hajlandósága soha nem volt annyira erős, mint jelenleg, amit a dinamikus vállalati hitelezés is tükröz. Mindezek hatására idén 16 százalék közeli növekedésre számítunk a tavalyi 23,3 százalékos növekedés után - jelzi az elemző.