A nem nyugdíjas korú magyarok közel fele érzi úgy, hogy
a magasabb nyugdíj érdekében jelenlegi munkahelyét már le kellett volna cserélnie egy magasabb fizetést nyújtó állásra.
Még magasabb arányban (67 százalék) tervezik az emberek idős koruk anyagi biztonságát megteremteni úgy, hogy majd nyugdíj mellett munkát vállalnak.
Az országos kutatás megmutatta, hogy a megtakarítások elkezdésével kapcsolatban is sokan vélik úgy, hogy elkéstek: míg a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban 39, általános megtakarításokkal kapcsolatban 44 százalék mondta, hogy már el kellett volna kezdenie félretenni a nyugdíjas évekre. Ez sajnos nem jelenti egyúttal azt, hogy a többiek már megtették ezeket a lépéseket: közel 40 százalék azok aránya, akik nem is terveznek megtakarításba kezdeni.
Meglepő, hogy nem csak a közvetlenül nyugdíj előtt állók érzik úgy, elkéstek megtakarítási terveik megvalósításával.
A legfiatalabb, 18-29 éves korosztály 58 százalékát komolyan foglalkoztatja az öngondoskodás lehetősége, közülük 22 százalék komolyan tervez nyugdíjcélú megtakarításba kezdeni. Ugyanakkor 38 százalékuk gondolja azt, hogy már cselekednie kellett volna.
A nyugdíjas évekhez legközelebb állók, vagyis az 50 fölöttiek között jóval magasabb azok aránya, akik már léptek, hiszen közel harmaduk már rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, ugyanakkor az elkésettség érzés is jobban megjelenik ebben a korosztályban: a nyugdíjcélra takarékoskodást tervezők 44 százaléka érzi úgy, hogy már kellett volna valamit tennie.
A legtöbben – a válaszadók 60 százaléka –
alacsony jövedelmükkel magyarázzák lemaradásukat,
második leggyakoribb okként viszont a „másra fordítottam a pénzt" válasz került említésre a nyugdíjcélú tervek meg nem valósulása kapcsán. Ez szintén utalhat az anyagi források hiányára, de arra mindenképpen, hogy az adott életszakaszban más célok elérését fontosabbnak tartják.
A családi állapot is meghatározó: a megkérdezettek 23 százalékánál állt elő olyan változás a családi állapotban – például gyerek születésével, vagy épp válással –, ami átrendezte az elképzeléseiket. Ezen belül az egyedülálló szülők és a mozaikcsaládosok helyzete a legnehezebb, közel 40 százalékuk indokolta úgy, hogy nyugdíjcélú öngondoskodással kapcsolatos terveik családi okok – feltehetően elsősorban a válásuk – miatt nem valósultak meg.
A nyugdíjcélú elképzelések meghiúsulásaként megjelölt indokok kapcsán az is látható, hogy a lista végén – valamennyi választ figyelembe véve – a tervek megváltozása (9 százalék) áll, a tájékozottság hiányára pedig a nyugdíj előtt álló lakosság 12 százaléka hivatkozott.
Bár frusztrálja az embereket, hogy nem tesznek a nyugdíjas évek biztonságáért, mégis sokan halogatják a konkrét lépéseket. Könnyen tévútra visz az is, hogy jelenleg sokan megfelelő anyagi körülmények között látják családjukban a nyugdíjasokat.
A válaszadók 42 százaléka szerint szüleik, nagyszüleik képesek kijönni a havi bevételükből,
további harmaduknál még 1-2 extra kiadásra is van lehetőség, és 14 százalék szerintük azok aránya, akik nyugdíjasként még ennél is többet megengedhetnek maguknak.
„Ez a tapasztalat azonban könnyen csapdát jelenthet, hiszen elodázhatja azokat a döntéseket, melyeket ma már szükséges megtenni annak érdekében, hogy időskorunkra anyagi biztonságot teremthessünk. A jövő nyugdíjasainak már sokkal több saját megtakarításra lesz szükségük annak érdekében, hogy megfelelő nyugdíjszintet érjenek el" – mondta el Molnár Zsolt, a Groupama Biztosító főosztályvezetője.